Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
nyomatékosítva a döntéssel országa Róma alá tartozását.36 Mindezek tükrében bizonyosra vehetjük, hogy a 880-ban létrejött püspökség nem viselhette a Regensburg irányába mutató Emmerám titulust. Régészeti megfigyelések sem támogatják a szentkultusz kontinuitását, mivel a Wiching-féle püspöki székesegyházat többen a Zoborhegy lábánál álló Márton-hegyre helyezik,3 7 míg all. századi Emmerám-templom bizonyosan a várhegyen állt. Az Emmerám-kultusz tehát még a 9. század második felében sem bizonyítható Nyitrán, és így a zalavári Szent Adorján tisztelet38 mellett nem hozható fel érvként a Kárpát-medence 9-11. századi keresztény tradíciói továbbélésének igazolásául. Természetesen fordítva is igaz. Önmagában az, hogy Nyitrán csak all. század elejétől fogható meg az Emmerám-kultusz, nem cáfolja a keresztény lakosság bizonyos fokú folyamatosságát a területen. A morva egyházszervezet történetének utolsó fejezete, a felbomlás időszaka is több problémát vet fel, ami, természetesen, bizonyos formában kihat a kontinuitás kérdéskörére. Fennmaradt a 900-as esztendő nyaráról Theotmár salzburgi érsek és suffraganeusai IX. János pápához írt tiltakozó oklevele. A bajor főpapság tiltakozott az ellen, hogy IX. János pápa Szvatopluk fia, II. Mojmír morva fejedelem kérésének eleget téve kezdeményezte a morva érseki tartomány újjászervezését. A pápa a levél szerint, egy érseket és két püspököt küldött Moraviába azzal a céllal, hogy az érsekség visszaállításával együtt három morva püspökséget is létrehozzanak. A salzburgi érsek a kánonjoggal ellentétesnek tartotta a lépést, mert szerinte mindez az addig területileg illetékes passaui püspök tudta és beleegyezése nélkül történt. Komoly hátrány érte így Passaut, amelynek egyházmegyéjét ezzel jelentősen lecsökkentették. Theotmár érsek levele szerint a pápaság a 9-10. század fordulóján morva kezdeményezésre reorganizálni akarta, sőt, Metód érsekségével ellentétben, egy szabályszerű, négy egyházmegyéből álló egyháztartományt kívánt kiépíteni. A fontos levéllel kapcsolatban azonban több ízben kétségek fogalmazódtak meg. Fennmaradási körülményei kérdőjelezik meg elsősorban a levél hitelességét. Theotmár érsek levele ugyanis a Piligrim-féle hamisítványok között maradt fenn 12. századi másolatban. Tartalmában is van hasonlóság a levél és a hamisítványok között, mindkettő célja Passau érdekeinek védelme, joghatóságának kiterjesztése. Gombos Albin éppen erre utalva elutasította a levél eredetiségét és Pilgrim püspök hamisításának tartotta.39 A levél hitele körül az elmúlt évtizedben újból vita alakult ki. Egon Boshof Theotmár levelének stílusát összevetette a bizonyosan Piligrim készítette hamis oklevelekkel és szerinte 36 Grivec, F.: Konstantin und Method i. m. 145.; Lubomir Havlik: Der päpstliche Schutz und die slavischen Völker. In: Annales Instituti Slavici 6. (1970) 16-21.; Eggers, M.: Das Erzbistum des Metod i. m. 76.; H. Tóth /.: Cirill-Konstantin és Metód élete i. m. 131-152. 37 Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m.; Alexander Ruttkay viszont a várhegyre helyezi az általa Emmerám titulusának tartott székesegyházat, hangoztatva, hogy a 9. század közepére a Márton-hegy szerepét már átvette a várhegyen épült földvár, 1. Ruttkay, A.: Nyitra és Zoborhegy i. m. 393. 38 Tóth E.: Szent Adorján i. m. 20-32. 39 Gombos F. Albin: A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása (898-904). Hadtörténeti Közlemények 28. (1927) 504-519.
