Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
tett annak, hogy a javaslatokat tevő Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó-ipari Főigazgatóságán keresztül lényeges szerepet töltött be a szállodafejlesztéseket illetően. Külön vizsgálatot érdemelne Onódy Lajosnak az Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjének közreműködése a balatoni fejlesztések felkarolásában.6 4 Az idényjellegű szállók építése talán olcsóbbnak bizonyult és rövidtávon, gyorsabb mennyiségi növekedést eredményezett. Azonban a fejlesztési irányok fentiek szerinti korrigálása véleményünk szerint jelentős, a későbbiekben kiütköző hátrányokkal járt. Magyarország éghajlati viszonyai mellett ilyen típusú épületekben legfeljebb májustól-szeptemberig lehetett a vendégeket fogadni.65 Az illetékesek ez által hosszú távra állandósították az ország idegenforgalmának szezonalitását és jelentős mértékben csökkentették a későbbi időszak vonatkozásában is a forgalom széthúzásának lehetőségét.6 6 A Balaton üdülőjellege bizonyos mértékig megalapozottá tette a nyári szállodák építését, de a főváros esetén ezt csak a szűklátókörűség és a rövid távú költséghatékonyság magyarázhatta meg. Ugyanakkor nem vették figyelembe azt sem, hogy a vízparti üdülőszállók esetében a látogatottság erőteljesen függ az időjárás szeszélyétől. Továbbá növeli a beruházási igényeket, hogy nem elégséges a férőhelyeket létrehozni, hanem komplex fejlesztések keretében biztosítani kell a vendégek sokoldalú kiszolgálását, szórakoztatását.6 7 Az idegenforgalmi politika meghatározatlansága és a hivatalosan elismert turizmusfejlesztési koncepció hiánya tehát a rövidtávú gazdasági érdekeket szem előtt tartó, kellően át nem gondolt állami beruházásokhoz vezetett. „Fő feladatnak a tőkés devizahozam növelését kell tekinteni "6 8 Míg 1962-ben a konkrét beruházások vonatkozásában születtek fontos döntések, 1963-ban az MSZMP politikájában bekövetkezett elmozdulás lendítette előre a turizmus ügyét. A vezetés megélénkülő érdeklődése következtében addig nem látott aktivitással látott neki a központi apparátus, hogy meghatározza az 64 Tischler János szerint Onódy Lajosnak jelentős része volt a Balaton déli partján, Siófoktól Balatonföldvárig húzódó területen megindult koncentrált idegenforgalmi fejlesztésekben. „Onódy megérezte a Rákosi idején elhanyagolt idegenforgalom népgazdasági ágazattá válását, a turizmus dinamikus fejlődését, s ezért új területre merészkedett: a szállodaiparba." Tischler János: Az Onódyügy, 1964. In: „Hatvanas évek" Magyarországon. Szerk. Rainer M. János. Bp. 2004. 242-243. 65 Mái" jeleztük a helyes szállodai beruházási koncepció kialakítása kapcsán felmerülő nehézségeket. A keresleti-kínálati viszonyok téves meghatározása - ki nem adott szobák formájában -visszavonhatatlan veszteségként jelentkezik. Ezzel összefüggésben e szállodatípus rentabilitása kedvezőtlenebb is, hisz az üzemeltetésre rövidebb idő áll rendelkezésre. Ez az egyébként is költséges, lassú megtérülést biztosító szállodai beruházásokat tovább drágítja. Lásd: Georg Seitz: Hotelmenedzsment i. m. 78-81. ill.: 14. 66 A hotelokat egyrészt „a közeli évekre szolgáló" beruházásoknak tekintették, másrészt kiemelték tartósságukat, ami előrevetítette, hogy mégiscsak az elkövetkezendő húsz-harminc évre fogják meghatározni turizmusunk minőségét. A szállodai épületek és berendezések elavulási idejét ekkoriban ugyanis körülbelül harminc évre becsülték. Dr. Markos B. - Dr. Kolacsek A.: Idegenforgalom i. m. 165, 180. 67 Dr. Vadas G.: Szálláshelyek i. m. 85-86. 68 Lásd: MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: Feljegyzés a miniszterhelyettesi értekezlet állásfoglalásáról Magyarország nemzetközi idegenforgalma tárgyában.
