Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161
szen a kor rakétái már sokkal nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek; néhány állam kifogásolta, hogy a javaslat miért csak az atomfegyverekre vonatkozik; ismét előkerült az ellenőrzés kidolgozatlanságának kérdése; több állam pedig nyíltan deklarálta, hogy a javaslat a jelenlegi lengyel-német határokat akarja bebetonozni, ami a német békeszerződés megkötéséig, azaz a német kérdés lezárásáig számukra elfogadhatatlan.86 A legkeményebb hangvételű elutasítást az NSZK és Hollandia fogalmazta meg, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ugyanakkor fenntartásai ellenére hangsúlyozta tárgyalási készségét, amit persze nem kellett túl komolyan venni, hiszen a leszerelési tárgyalások már jó egy évtizede zajlottak minden komolyabb eredmény nélkül. Varsó néhány hónapig még próbálkozott a kérdés napirenden tartásával, az év végére azonban a terv ismét lekerült a politikai napirendről és nyilvánvalóvá vált a kezdeményezés kudarca. A Rapacki-terv utóélete Az 1964-es változat kudarcát követően a Rapacki-terv többé nem került a nemzetközi diplomácia érdeklődésének középpontjába. Mivel Varsó véleménye a kérdésben nem változott, ez elsősorban a külső körülmények megváltozásának volt betudható. Ezen változásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: - Hruscsov bukását követően az új szovjet vezetés szorosabbra fogta a szövetséges országok feletti ellenőrzést, ami fokozatosan szűkítette Lengyelország külpolitikai mozgásterét,8 7 Csehszlovákia 1968-as megszállása után pedig mindenféle önállóság megszűnt. Igaz, a dogmatikusabb szovjet vezetés részéről már nem kellett többé Varsónak attól tartania, hogy az NDK és Lengyelország kárára bármiféle szovjet-nyugatnémet kiegyezésre sor kerülhetne.8 8 - Az amerikai-lengyel kapcsolatok is folyamatosan romlottak, amikor Washington számára nyilvánvalóvá vált, hogy az 1956. októberi folyamatok visszájukra fordultak és Varsó nemhogy távolodna Moszkvától, hanem 1964 után még a kínaiakkal szemben is Moszkva álláspontját kénytelen képviselni.8 9 - A hatvanas évek második felében folyamatosan csökkent az NSZK fenyegetése. Erre egyrészt azért került sor, mert Adenauer távozása után a német-francia együttműködés fellazult — de Gaulle moszkvai útja után nyilvánvalóvá vált, hogy Párizs sem támogatja például a nyugatnémet atomfegyverke-86 MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-98t-00817/4/1964 Martin Ferenc nagykövet 1964. november 14-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentése összefoglalja a lengyel memorandumra adott válaszok lényegét. 87 Adr 01 Pol-II Polen/1191. 1967/34706. Proksch varsói osztrák nagykövet 1967. november 23-án kelt minősítés nélküli jelentésében értékeli a szovjet-lengyel kapcsolatokat az 1917-es szovjet hatalomátvétel 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek alkalmából. Az elemzés pontos képet nyújt a Hruscsovhoz képest dogmatikusabb Brezsnyev féle vezetés Varsóra nehezedő nyomásáról. 88 AdR 01 Pol-II Polen/930. 1964/81345. Enderl varsói osztrák nagykövet 1964. november 20-án kelt minősítés nélküli jelentésében hosszasan elemezte a Hruscsov bukása utáni szovjet-lengyel kapcsolatokat. 89 AdR 01 Pol-II Polen/930. 1964/79460. Enderl varsói osztrák nagykövet 1964. október 13-án kelt minősítés nélküli jelentésében számolt be a lengyel-amerikai kapcsolatok romlásáról és annak okairól.
