Századok – 2009

KRÓNIKA - Sebők Ferenc - Tapolcai László: Beszámoló a lengyel medievisták III. kongresszusáról VI/1523

dok több generáción keresztül dolgoztak ugyanabban a szakmában, míg más családok többször is váltottak szakmát. Ryszard Szczygiel, a lublini egyetemről a sandomierzi és lwówi vajdaságok céhmestereinek szervezeteit mutatta be ki­térve a mesterek etnikai megoszlására. Ezeken a területeken a németeken és a lengyeleken kívül oroszokkal és románokkal (havaselveiekkel) is lehet találkoz­ni a forrásokban. A céhek kialakulására a krakkói példa volt komoly hatással. Natalia Bilous, a kijevi Ukrán Tudományos Akadémia munkatársa Kijev és 11 másik oroszországi város társadalmának összetételét vizsgálta egy 1571. évi összeírás alapján. A források alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kijev lakosságának kb. 20%-a a nemességhez tartozott. Vizsgálta Kijev lakosságának etnikai összetételét is, megállapítva, hogy a legnagyobb számmal a lengyelek, a németek és az oroszok képviseltették magukat. Tadeusz Grabarczyk, a lódzi egyetem munkatársa előadásában a zsoldos katonák mint szakmai tömörülés helyzetét vizsgálta a 15. század második felében. Példákkal illusztrálta, hogy a nemesi származású zsoldoskapitányok szolgálatait a királyok nemcsak pénzzel, hanem a királyi hivatalokkal is jutalmazták. Van adat polgári származású zsol­doskapitányra is, aki 10 éves szolgálatának jutalmaképpen nemesi címet kapott a királytól, az illető Magyarországról származott, a neve a forrásokban Jan Kalusz formában szerepel. Ez utóbbin kívül két másik magyar vonatkozású előadás is elhangzott a kongresszuson. A „Társadalmi mobilitás" szekcióban Stanislaw Sroka krakkói történész „Bártfai polgárok tanulmányai a krakkói egyetemen: út a karrier és a boldogulás felé" című előadása a bártfai városi levéltár iratai alapján azt vizs­gálta, hogy milyen lehetőségeket adtak az egyetemi szintű tanulmányok a váro­si polgárság számára, és hányféleképpen sikerült élni a felkínált lehetőségek­kel. A „Teremt-e forrást a történész?" szekcióban pedig a wroclawi Leslaw Spychala „Az Árpádok dinasztikus legendája. A középkori írástudó pulpitusa és a mai kutató »műhelye« között" címmel tartott kritikai és interpretációs módszertani előadást. A kongresszus szervezése nem hagyott kívánnivalót maga után. A progra­mokról jól áttekinthető írásos tájékoztatót kaptak a résztvevők. Nem maradt el a város és tágabb környéke látnivalóinak, elsősorban a medievisták érdeklődé­sére számot tartó középkori emlékeknek a bemutatása sem. A konferencia zá­rónapján újabb plenáris ülésre került sor, ahol a társtudományok egy-egy jeles képviselője tartott vitaindítót a lengyel középkorkutatás helyzetéről. A korábbi két kongresszus anyagaihoz hasonlóan az elkövetkező időszakban folyamato­sanjelennek meg az elhangzott előadásokat tartalmazó kötetek. A kongresszu­son a lengyel középkorászokon kívül cseh, ukrán és német kollégák is részvet­tek, ami jó lehetőségeket teremtett a nemzetközi eszmecserére is szakmánk helyzetéről. Magyarországot ezen értesítő szerzői képviselték. Sebők Ferenc a szervezők meghívására megfigyelői, Tapolcai László előadói minőségben vett részt a rendezvényen. Véleményünk szerint hasznos lenne a magyar középkor­kutatók számára is hasonló szakmai fórumot teremteni. Sebők Ferenc - Tapolcai László

Next

/
Thumbnails
Contents