Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
Máté jelenlétére? Nos, Ulászló utolsó tolnai, valamint somogyvári tartózkodása között, szeptember 24-én Perusio-i de Bartholomiis Marianus pápai legátus és ügyhallgató Pécsről írt levelet Szatmári Ferenc győri püspöknek a közte és a pannonhalmi apátság között zajló perben (nuper quedam lis et causa [...] fuerit ac vertatur etprocedatur in ea adpresens).56 Véleményem szerint megfontolandó, hogy itt nem a pápai legátus magányos utazásáról van szó, hanem a király társaságában jutott el a városba. A jelenléte mellett szóló másik érvünket a király október 6-án Veszprémben, Tolnai Máté kérésére kiadott oklevelei szolgáltatják. Ezek egyikében Buda,57 másikában Pest5 8 városával közölte, hogy az általa nekik adott általános érvényű vámmentesség hatályát a pannonhalmi apátság vámjait illetően felfüggeszti, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy abból az apátságnak nem származik kára. Nem kevesebb problémát vet fel Ulászló veszprémi tartózkodása sem, bár ez talán összefüggésbe hozható a király 1501 nyarán (?) Budáról a pápához küldött levelében leírtakkal. Ulászló ugyanis a Váradi Péter halálával megüresedett kalocsai érsekség betöltése kapcsán több lépésből álló áthelyezési sorozatát — amelynek egyik célja Frangepán Gergely stallumhoz juttatása lehetett —, kívánta Sándor pápával utólagosan jóváhagyatni. A király Geréb László erdélyi püspököt kalocsai érsekké, Domokos váradi püspököt a megüresedett erdélyi, Szatmári György királyi titkár, veszprémi püspököt az így megüresedett váradi, míg az ekképpen felszabadult veszprémi püspökségre Frangepán Gergelyt nevezte ki.5 9 A tolnai országgyűlés végzései dekrétum formájában eddigi ismereteink szerint nem maradtak fenn.6 0 Ám ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen a legtöbb Jagelló-kori országgyűlés esetében vagy nem ismerjük az ott kiadott dekrétumot, vagy tudjuk (illetve sejtjük), hogy nem foglalták külön privilégiálisba az ott elhatározottakat.6 1 Egyébként is: valamely országgyűlésen hozott rendelet hatályát — minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem befolyásolta, hogy azt dekrétum formájában is kiadták-e avagy sem, hiszen dekrétumba foglalás nélkül is kötelező erővel rendelkeztek az országlakosok és alattvalók számára.6 2 A tolnai országgyűlés határozatait összegző dekretális hiánya tehát a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ott nem születtek rendeletek. Az könnyen belátható, hogy a legtöbb diéta, főleg a tolnaihoz hasonló fegyveres gyűléseket, eleve nem azzal a szándékkal hívták össze, hogy dekrétumot adjanak ki, hanem 56 Pannonhalmi rendtört. III. 574. - Az ügyre 1. uo. 173-174. 57 DF 207 996. 58 inter alios [...] Matheus abbas [...] nobis humiliter supplicavit - DF 208 006, kiadását 1. Hazai Okmánytár II. Szerk. Nagy Imre, Páur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Pápa 2004.2 (a továbbiakban: HO) 382. 59 Hist. Crit. XVIII. 298-301, Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar kegyúri jog történetéhez. Bp. 1899. 69. (1502. évi dátummal). 60 Korabeli, Ulászló király neve alatt kiadott példánya biztosan nem maradt fenn, mivel az 1501. aug. 1. és 1502. ápr. 30. között kibocsátott összes oklevelét átnéztem. Későbbi (kéziratos) másolata azonban még előkerülhet. 61 Kubinyi András: A Jagelló-kori magyar állam. Történelmi Szemle 48. (2006) 291-292. 62 Teke Zsuzsa-. A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában. Történelmi Szemle 29. (1986) 209, vö. még Neumann Tibor-. II. Ulászló koronázása és első rendeletei. (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról). Századok 142. (2008) 315-337.
