Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
ged, Székesfehérvár, Tolna) tehát nem azért választották, mert ott a nemesek tömeges megjelenése esetén is elegendő terület állt rendelkezésre — az Rákos mezején is biztosítva lett volna —, hanem mert a király itt tartotta meg az utolsó szemlét a háborüba induló csapatok felett. Azaz a fő szempont az lehetett, hogy a település környezete nem annyira egy „szokásos" országgyűlés megtartására, mint inkább az összegyűlt sereg feletti szemlére volt alkalmas. A király — adataink alapján kimutathatóan — 1501. augusztus 14-ig tartózkodott Budán, s a hónap végéig eltelt két hétben nem ismerjük tartózkodási helyét. (Marócsai Ferenc személynöki ítélőmester 17-én még Budán18 tartózkodott.) A királyt azonban Buda elhagyásában Vingárti Geréb Péter nádor biztosan megelőzte, hiszen ő már augusztus 13-án sem volt az ország fővárosában, ugyanis „az országnak és az egész keresztény hitnek a törökök ellenében való védelmével" volt elfoglalva.1 9 A velencei követ szeptember 4-i levelében azt jelentette haza, hogy a király ellovagolt (Budáról) és várja, hogy a püspökök megérkezzenek hozzá csapataikkal a táborba. Négy nappal későbbi — Sanuto által meglehetősen zavarosan kivonatolt — levelében azt írta a követ: a király Bosznia felé indult, hogy visszaszerezze az országot.2 0 Mindehhez hozzátehetjük, hogy Ulászló öccse, Zsigmond herceg augusztus 22-én még Budán volt — éppen a Tolnára való indulás előkészületeivel foglalatoskodott —, s mivel a fivérek minden bizonnyal együtt utaztak, így Ulászló király is Budán lehetett még.21 A következő napon indultak el, amint arról Zsigmond herceg számadáskönyvének az egyik bejegyzése tanúskodik.2 2 S valóban, az uralkodóval legközelebb Tolna mezővárosában találkozunk. A fegyveres gyűlést Egyed-napra hívhatták össze, mert az ünnepet követő pénteken már folyt a tanácskozás.23 Talán ide kapcsolható Abaúj megye (universitas nobilium comitatus Abawyvariensis) 1501. augusztus 26-i, Felsőmérán kelt oklevele, amellyel nyugtatták Cékeházi Céke Péter szolgabírót az általa a megyei zsoldoscsapat egyik tagjának, Homorogdi Jánosnak és a megye melléjük kijelölt követének, Kécsi Fúló Balázsnak a megye nemességének megbízásából (de commissione universitatis nostre predicte de taxa 18 Coram magistro Francisco de Marocha - DL 102 868., vö. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. VIII. tábla. 19 nunc circa defensionem huius regni et tocius Christiane religionis contra Thurcos occupati -DL 21 067., kivonatát 1. Szabó István: Középkori levéltártörténeti adatok. Levéltári Közlemények 10. (1932) 130. - Az oklevél szövege alatt: Lecta; a hátlapján Ellyevölgyi János személynöki ítélőmester feljegyzése: Prorogatur cum Alamanis. 20 Sanuto II. 8. 21 Zsigmond lengyel herczeg budai számadásai (1500-1502, 1505). Közzéteszi Divéky Adorján. Magyar Történelmi Tár 26. (1914) — a továbbiakban: Divéky A.: Számadás — 16., a vonatkozó részt magyarul 1. Szemelvények Zsigmond lengyel herceg budai számadásaiból. Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horogszegi Zoltán, Rábai Krisztina. (Documenta Historica 67.) Szeged 2005. (a továbbiakban: Szemelvények) 15. 22 in die recessus versus Tholna - Divéky A.: Számadás 131. 23 nobis [...] feria sexta proxima post festum Beati Egidii abbatis proxime preteritum in presenti convencione generali dominorum prelatorum, baronum et nobilium huius regni nostri hic, in oppido Tholnensi constitutis et existencium - DL 21 068., a vonatkozó rész kiadását 1. Martinus Georgius Kovachich: Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros ab exordio regni eorum in Pannónia, usque ad hodiernum diem celebratorum II. Budae 1800. (a továbbiakban: Kovachich, M. G.: Supplementum) 300.
