Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
ja.173 Azt is tudni véli, hogy Szent Istvánt a pogányok gyilkolták meg, ennek körülményeiről azonban semmit sem árul el.17 4 Sehol sem találtam olyan forráshelyet, továbbá sem Troppaui Mártonnál, sem pedig a Flores temporumhaxi nem fordul elő egyetlen olyan részlet sem, amelyet az Osztrák Prózai Krónikás kompilációjának ehhez a híradásához felhasználhatott volna. Talán egész egyszerűen felcserélte Szent István és Orseolo Péter alakját: felmerül annak gyanúja ezen a ponton, hogy szerzőnk valamilyen, eddig nem azonosított — talán magyar — forrásból dolgozott. A krónika következő közlése a századból a már fentebb említett hétmagyar legenda sajátos változata.175 A 12. századi magyarországi eseményekről semmit nem ír a Haza krónikája, holott ebben az évszázadban is történt néhány olyan esemény, amelyek érintik a magyar-osztrák, illetve a magyar-német kapcsolatokat.17 6 Egyetlen nagy ugrással érkezik meg a 12. század vécéhez (1198), Sváb Fülöp és IV Ottó uralkodásához a krónika, ahol beszámol Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) életéről rövid, távirati stílusban.17 7 Az Osztrák Prózai Krónikás megjegyzi ugyanakkor Szent Erzsébetről, hogy édesanyját, akit név szerint nem említ meg, egy bizonyos Péter gróf meggyilkolta.17 8 A 13. és 14. századi események teszik ki a krónika magyar történelemhez kapcsolódó közléseinek zömét. A 89. „uralom" II. (Harcias) Frigyes története, a 236-tól a 245. fejezetig.17 9 Az 1246. évi bécsújhelyi csata18 0 dátumát a Chronica patriae rosszul adja meg: nem Keresztelő Szent János {an sand Johanns tag Baptiste), hanem Szent Vid napján (június 15.) ütköztek meg egymással a magyar és osztrák hadak, és bár Frigyes herceg életét vesztette, IV Béla nem tudta kihasználni előnyét és vereséget szenvedett.181 173 Gerics József: Politikai viták hatása a magyar nép kereszténységre térésének korai hagyományára. Magyar Herold I. (1984) 80-90. (átdolgozott változata megjelent: Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. 71-76.); Uő: „A két királyi apostol" (Szent István és Szent Henrik kapcsolata a 11-12. századi német és magyar hagyományban). Teológia 22. (1988) 131-134. 174 „Den selben künig von Ungern darnach tötten die haiden" — Österreichische Chronik 87, § 202. 175 Uo. 90-91, § 210-211. 176 Deér József: A magyar törzsszövetség és a patrimoniális királyság külpolitikája. Máriabesenyő-Gödöllő 2Û03. 2 106-107, 121-124, 131-132, 138, 144, 150-151.; Auctarium Zwetlense (MGH SS IX. Ed. Wilhelm Wattenbach). Hannover 1851. 538. 177 „Abban az időben élt Szent Erzsébet, egy magyar király leánya. A férje egy türingiai őrgróf volt" (In der zeit lebt san Elspet, ains künigs tochter von Ungern. Ir man was lantgraf in Düring) — Österreichische Chronik 104. § 233. — Megkockáztatom azt a feltételezést, hogy — mivel a 12-13. század magyar történelmi eseményeiről csupán röviden megemlékező Osztrák Prózai Krónikás éppen a ferences életeszményt megtestesítő Szent Erzsébet életét tartotta említésre méltónak — ez utalhat talán az ismeretlen osztrák krónikás esetleges Ferenc-rendi hovatartozására. 178 Österreichische Chronik 105. § 235. 179 Uo. 106-111. 180 Karl Lechner: Die Babenberger. Markgrafen und Herzöge von Österreich 976-1246 (Veröffentlichungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung XXIII.). Wien-Köln-Weimar 1994. 296.; Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986. 133.; Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Ed. Georgius Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) VII/3. 29-30, n. 24. 181 Lechner, K.: Babenberger i. m. 246.; Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I—II. Bp. 1899.2 II. 214-215.; Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet I-V Bp. 1935-1943. I. 567.
