Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
A Haza krónikájának azonban már igen korán akadtak bírálói is, így a már említett Aeneas Silvius Piccolomini.12 2 A bajor lovag és történetíró Hans Ebran von Wildenberg (1425/1435-1501/1503) elutasítása abból fakadt, hogy ő éppen Bajorországnak akart egy olyan dicsőséges régmúltat teremteni 0Chronik von den Fürsten aus Bayern), középpontjában a haus Bawaria-val, mint amilyet az Osztrák Prózai Krónikás.123 Ebran von Wildenberg szerint az osztrák őstörténet írója meghamisította a történelmet, és ebben a leleplezésében segítségére volt Petrus Comestor História scholastica című műve.124 A jeles osztrák humanista, Ladislaus Sunthaym a „Klosterneuburgi táblák" ('Tabulae Claustroneoburgenses, 1489/1493.) című, a Babenberg-dinasztia uralkodóit bemutató munkájában elutasítja a Chronica patriae fiktív uralkodólistáját, mindez persze nem akadályozta meg Sunthaymot abban, hogy még akár a Haza krónikáját is felhasználja forrásként ehhez a genealógiai munkához.125 4. Az Osztrák Prózai Krónikás művét az ember öt érzékszerve alapján osztotta fel {...hab ich nach fümf sinnen der menschen dise kroniken in fümf pücher getailt):126 az első könyvet „Látás"-nak (Sehen) nevezi az ember legjobb, legtávolabb ható érzékelése nyomán, mivel az ott elbeszélt dolgok (bibliai történetek Ádámtól Noéig) állnak a legmesszebb a krónikaíró korától.127 A második könyvet „Hallás"-nak (Hören), a harmadikat „Szaglás"-nak (Smekchen), a negyediket „Izlelés"-nek (Kosten), az ötödiket pedig „Tapintás"-nak (Greiffen) nevezte el, hiszen a jelen eseményei már szinte „tapinthatóak", a krónikaíró érvelése szerint.128 Az első könyv azoknak az osztrák fejedelmeknek a történetét beszéli el, akik Krisztus születése előtt éltek (az 58. uralkodóig, Jannatig), valamint a világ történetét a teremtéstől Augustus császárig;129 a világtörténelmet öt korszakra osztja fel a Fabelfürstenreihe fejedelemlistájáig, e korszak eseményeit az Ószövetség egyes történetei jelentik. A második könyv az osztrák fejedelmek, illetve a császárok és a pápák történetét írja le, egészen III. Konrád német-római császárig (1127-1152).130 122 Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 399-400. 123 A bajor történetírás már a 12. század óta foglalkozott mitikus eredetmondák kidolgozásával, ami összekapcsolódott a Wittelsbachoknak a scheyerni kolostorban kidolgozott dinasztikus ha -gyományaival is, 1. Frantisek Graus: Lebendige Vergangenheit. Überlieferung im Mittelalter und in den Vorstellungen vom Mittelalter. Köln-Wien 1975. 109-111.; Moeglin, J-M.: Histoire nationale i. m. 218. 124 Des Ritters Hans Ebran von Wildenberg Chronik von den Fürsten aus Bayern. Hg. von Friedrich Roth. (Quellen und Erörterungen zur bayerischen und deutsche Geschichte. Neue Folge 2.1.). München 1905.; Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 318.; Peter Johanek: Ebran von Wildenberg, Hans. In: VL II. (1980) 307-312. 125 Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 318., 446.; Gall, F.: Wappenkunde i. m. 413.; Fritz Eheim: Ladislaus Sunthaym. Ein Historiker aus dem Gelehrtenkreis um Maximilian I. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 67. (1959) 63. 126 Österreichische Chronik 3., § 5.; Mayer, F. M.: Untersuchungen i. m. 299. 127 Österreichische Chronik 3. § 5. 128 Uo. 3-4., § 6-8; Mayer, F. M.: Untersuchungen i. m. 299. 129 Österreichische Chronik 1-40., § 1-99. 130 Uo. 40-98., § 100-222.
