Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421

Bradács Gábor A CHRONICA PATRIAE Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem* A Chronica •patriae ('A haza krónikája')1 elnevezésű, középfelnémet nyelven íródott 14. századi krónikakompozíció a késő középkori osztrák örökös tartományok egyik legjelentősebb, és más szerzőkre is hatással bíró történeti munkája volt. A 14-15. századi osztrák történeti gondolkodásra tett jelentősége olyan nagy volt, hogy az itáliai humanista Aeneas Silvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa gúnyosan — bár nem minden alapot nélkülözve — megjegyzi, az osztrákok majdnem úgy tisztelik a krónikát, mint a Szentírást.2 Nem igazán hízelgő szavak ezek: „A minap egy úgynevezett osztrák történet került a kezembe, ami német nyelven íródott; ez egy bolondos kis könyv, tele hazugsággal, szerzője pedig egy olyan ember, akiről nem lehet eldönteni, hogy a hazugság, vagy az őrültség vezérli" ? A humanizmus súlyos bírálata annyira megtette a hatását, hogy a 19. * A tanulmány alapjául a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2007. ápr. 2-4.) elhangzott előadás szolgál. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszöntetet mondjak Dr. Pósán László egyetemi docensnek (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet), Dr. Solymosi László tanszékvezető egyetemi tanárnak (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet), Dr. Bertényi Iván egyetemi tanárnak (ELTE Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet) és Dr. Thoroczkay Gábor egyetemi adjunktusnak (ELTE Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet) segítségükért és szakértő bírálataikért. 1 A krónika általánosan ismert neve: Osterreichische Chronik von den 95 Herrschaften, vagyis 'A 95 uralom osztrák krónikája'. Solymosi László professzor javaslatára visszatértem a kortársak által használt elnevezéshez. Ezt erősítette meg Fritz Peter Knapp véleménye is, aki szerint „A 95 uralom osztrák krónikája" címet sem a szerző eredeti szándéka, sem pedig a krónika középkori recepciója nem indokolja, 1. Fritz Peter Knapp: Die Literatur des Spätmittelalters in den Ländern Österreich, Steiermark, Kärnten, Salzburg und Tirol von 1273 bis 1439 II. Halbband. Die Literatur zur Zeit der habsburgischen Herzöge von Rudolf IV bis Albrecht V 1358-1439. (Geschichte der Literatur in Österreich. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Hg. von Herbert Zeman. Bd. 2/2). Graz 2004. 285. 2 Erich Zöllner: Geschichte Österreichs. Von den Anfangen bis zur Gegenwart. Wien 1966.3, magyarul 1. Uő: Ausztria története. Ford. Bojtár Endre. Bp. 1998.2000.2 181.; Uő: Probleme und Aufgaben der österreichischen Geschichtsforschung. Ausgewählte Aufsätze. Hg. von Heide Dienst und Gernot Heiß. Wien 1984. 88-89.; Alphons Lhotsky: Quellenkunde zur Mittelalterlichen Geschichte Österreichs (Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung - Ergänzungsband XIX). Graz-Köln 1963. 317.; Franz-Josef Worstbrock: Piccolomini, Aeneas Silvius (Papst Pius II.). In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon. Begründet von Wolfgang Stammler; fortgeführt von Kail Langosch. 2., völlig neu bearbeitete Auflage. Herausgegeben von Kurt Ruh et al. (Veröffentlichungen der Komission für Deutschen Literatur des Mittelalters der Bayerischen Akademie der Wissenschaften). 1-11 Band. Berlin-New York 1978-2003 (a továbbiakban: VL) VII. 657. 3 Venit autem in manus meas história quedam, quem Australicam vocant, sermone theutonica conscripta, sed inepta, mendax et ab homine composita, in quo malignitatis aut stultitie plus invenias, non facile iudices — Aeneas Silvius Piccolomini: História Australis (História rerum Friderici III. Imperatoris) III. 1. 23. In: Analecta monumentorum omnis aevi Vindobonensia I—II. Ed. Adam Frantisek Kollár. Wien 1762. II. col. 15.