Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
manapság már nem kételkednek hamis mivoltában. Harry Bresslau az oklevél számos kifejezését tartotta korszerűtlennek all. század első feléhez, és nehezményezte az Európa-szerte csak később megjelenő márkasúly említését is.122 Hóman Bálint nagy pénztörténeti munkájában szintén a márka emlegetése miatt tartotta hamisítványnak, és kimutatta: a diplomát IV Béla ifjabb király 1233. évi hiteles, a ravennai monostornak szóló oklevele alapján hozták létre. E diploma szerint II. András király 1233 körül megadományozta az itáliai monostort.12 3 Hóman a hamisítás időpontját a 14. században jelölte meg.12 4 Bresslaut és Hómant követte az oklevél megítélésében Szentpétery Imre.12 5 Györffy György elfogadta a korábbi kritikus véleményeket, de a hamisítás időpontjául a 13. századot hozta szóba. Azt viszont nem tartotta teljesen kizártnak, hogy István király tényleg támogatásban részesíthette a ravennai apátságot.12 6 10. Nyitrai oklevél Szent István király a nyitrai várba jövetelekor ott talált kilenc papnak, akik magukat a Szent Emmerám-egyház kanonokjainak mondták, falvakat és jövedelmeket adományoz, valamint Nyitra és más falvak tizedeit, továbbá meghatározza: a nyitrai kanonokok a zsinatokon és egyéb gyűléseken az esztergomi káptalan tagjai után a második helyet foglalják el. Az oklevél csak 18. század eleji másolatban ismert.12 7 A hagyományosan 1006 körűire keltezett oklevelet a diplomatikai kutatás már a kezdetektől olyan 18. század eleji hamisítványként értékelte, amely a nyitrai székeskáptalanban keletkezett.12 8 A diploma kifejezései, helynevei mind kora újkori születésre mutatnak. Legbehatóbb elemzését legutolsó kiadójának, Richard Marsina szlovák középkorkutató professzornak köszönhetjük.129 Györffy György nagy okmánytárában — lévén 1526 utáni keletkezésű — nem is adta ki szövegét, csak rövid kritikai ismertetésben utasította el hitelességét.13 0 A legújabb hazai egyháztörténeti kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a morva-kori nyitrai egyházi intézmények a magyar honfoglalás idején elpusztultak, az ottani társaskáptalan legkorábban a 11. század második felében jöhetett létre, és hamarosan székesegyházi káptalanná vált a nyitrai püspökség alapításával.13 1 122 Bresslau, H.\ Internationale Beziehungen i. m. 66-69. 123 RA 601. sz. 124 Hóman Bálint: Magyar pénztörténet (1000-1325). Bp. 1916. 85-88. 125 RA 10. sz.; Szentpétery /.: Szent István i. m. 140-143. 126 Györffy Gy.: István király i. m. 303-304.; Györffy György kommentárja: DHA I. 121., 123. 127 Kritikai kiadását 1. Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I—II. Ed. Richard Marsina. Bratislava 1971-1987. I. 49. (51. sz.). Modern magyar fordítása nincsen. 128 L. pl. Karácsonyi J.: Szent-István király i. m. 103-104.; RA 4. sz. 129 Richard Marsina: Studie k Slovenskému diplomatáru 1/2. (Historické studie 18.) Bratislava 1973. 38-44. 130 DHA I. 434. (+ 2. sz.) 131 Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. (Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról). In: Uő: írások az Árpád-korról i. m. 89-107. (Első megjelenése: Századok 142. [2008] 359-373.); Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században). Századok 143. (2009) 257-318.
