Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
Damaszló herceg és Szent László király adományainak kortárs, 11. század végi vagy valamivel későbbi összeírása. 4) II. Béla király adománya, amelyet egy hiteles oklevél alapján hamisíthattak. 5) Az apát főpapi jelvényeinek adományozása, amely a 12. század végi mintára mutat. 6) A ma ismert oklevél bevezetőjének és dátumának megalkotásánál pedig Szent István király Hartvik-féle legendáját is felhasználták, többek között As(e)rik-Anasztáz apát emlegetésekor.9 1 Az oklevél zavaros időmeghatározását9 2 Györffy György nem tekintette valódinak, nézete szerint 1015-ben alapíthatták a pécsváradi apátságot és 1038-ban szentelhették fel, miként a pozsonyi évkönyv állítja.9 3 Tehát Györffy azon kutatók számát gyarapította, akik tekintettel voltak államalapítás-kori előzményre, sőt előzményekre a pécsváradi oklevélnél.9 4 Az államalapítás 1000. évfordulója a pécsváradi oklevél kutatásának történetében is jelentős dátumnak számított. Kristó Gyula ekkor megjelent tanulmányában egy eredeti Szent István-kori pécsváradi oklevél létének kérdését taglalta. Neki is feltűnt, hogy az intitulatio superna favente dementia-kifejezése, az ad radicem Montis Ferrei-megjelölés a monostor lokalizálásában, a monasterium Sancte Dei Genitrieis Marie et Sancti Benedicti-kifejezés mind korhű all. század elejére, német császári oklevelek szóhasználatával is igazolható, és más magyarországi oklevélben nem fordul elő. Mindezek számára egy államalapítás-kori pécsváradi diploma létezését igazolták. Az oklevél 1015. évi kiadását sem tartotta lehetetlennek, de ez csak a monostor alapításának ideje lehetett, felszentelése évtizedekkel később, 1038-ban történhetett meg. Tagadta viszont Györffy György azon állítását, hogy egy korai pécsváradi oklevél anathéma-formulája hathatott az 1009. évi pécsi oklevelére. Végképp elvetendőnek tartotta Györffy elképzelését egy 1000 körüli pécsváradi összeírásról, hiszen — korábbi véleményét összefoglalva — igazolta: Pécsvárad 1008/1009-ig az István királlyal szembenálló, pogány fekete magyarok területén feküdt, ahol az államalapító uralkodó fennhatósága nem érvényesült.95 Tehát As(e)rik-Anasztáz — egyébként is kétségbe vont pápai követi mivoltában9 6 — nem juthatott hozzá itt udvarházhoz, Pécsvárad körzetében 1009 előtt legfeljebb térítő tevékenységet fejthetett ki. A főpap szerepeltetését az oklevélben Kristó Gyula kifejezetten a Hartvik-legen-91 Vö. Assericus abbas [...] ad radicem Montis Ferrei cenobium sub titulo sancti patris Benedicti construxit, ubi [...] congregatio monasterialis disciplina regulari pollens temporalium sustentatione copiarum ex donativis sancti ducis superhabundans — Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I-II. Bp. 1937-1938. II. 411-412. Az „ad radicem Montis Ferrei" kifejezés legendabeli szereplése magyarázatot adhat a pécsváradi oklevél hasonló frázisára, tehát itt nem feltétlenül szükséges a német birodalmi írásbeliség mintaadó szerepére gondolni! 92 Verumtamen circumscripcio nostre donacionis ante nostram coronacionem fuit assignata, ante annos XIIII, prius quam fundamentum foderetur, XVII0 anno a fundacione monasterium iamdictum est consecratum. Anno ab incarnacione Domini M0 XV 0 — DHA I. 80. 93 ÁKÍF 355. 94 Györffy Gy.: A magyar egyházszervezés i. m. 202-203.; US: István király i. m. 158., 173., 187-188., 233., 235-238., 243., 469^70., 494.; Györffy György kommentárja: DHA I. 19., 67-72. 95 Kristó Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. In: Uő: írások Szent Istvánról i. m. 79-87. (Első megjelenése: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 82. [1985] 11-16.). 96 Gerics J.: Szent István királlyá avatásának i. m.
