Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
varészt utólag — bevezetették, hanem mások is részesültek ebben a kiváltságban. Heinz Imhof már említett levelében 180 emberről írt, akit Zsigmond a pápa jelenlétében lovaggá ütött a Tiberis hídján, köztük Kaspar és Mathias Schlicket is.145 Zsigmond folytatta az útját a Laterán felé, amit Paolo di Benedetto di Cola via de papa-nak nevez. Ennek első állomása a San Marco, majd a Spoglia Christo (Santa Maria in campo Carleo) templomok. Ezután a Torre dei Conti következett, majd a Portogallo (Arco di Portogallo). A Lateránban, mivel a vespera ideje volt, a nagy oltárnál imádkozott, majd enni ipranzo) a Quatro Sancti Coronatiba vonult. Ezek után tért csak vissza szálláshelyére. Ez a krónikás szerint a Szent Péter székesegyház lépcsőjéhez nagyon közel volt. Rengetegen idáig kísérték Zsigmond; mikor „hazaért," 24 óra volt.146 Keveset tudunk arról, mit is tett Zsigmond a római napok alatt. A bizonyosnak látszik, hogy a várost a már említett Leonardus Ciriacus Pizzicolli da Ancona mutatta meg a császárnak. A műgyűjtő humanista az ókori Róma nevezetességeinek és az épületeinek elhanyagoltságáról kesergett a császárnak. Leonardus Ciriacus Pizzicolli da Ancona ekkor, mint már említettem, egy Traianus-érmet is átadott Zsigmondnak. Ajándékokat is kaphatott szépszámmal. Ragusa városa 16 ezüst csészét, valamint 8 kupát, 2 serleget és 2 poharat küldött neki. Az utóbbi, 12 darabos készletről tudjuk, hogy aranyozott ezüstből készült.147 Az utókor szemével látva, azt gondolom, hogy Pisanelló Szűz Mária és Szent Jeromos képe lehetett a legértékesebb ajándék.14 8 Zsigmondnak azt is engedélyezte a pápa, hogy három vég aranyozott selyemszövet után, amit két Medici testvér (Cosimo és Lorenzo) bankján keresztül hoznak a császár használatára Firenzéből, ne kelljen adót és vámot fizetni.149 A császár is adott ki Rómában hasonló oklevelet. Wangelista, Cipriano Antonii Chorto, sienai polgár felesége kapott engedélyt arra, hogy értékes, gyönggyel díszített szöveteket szállíthasson.15 0 A császár római napai azonban elsősorban a kormányzás és a politika jegyében teltek, mert a birodalom ügyeit ekkor is intézni kellett. A legfontosabb diplomáciai eredménynek, véleményem szerint, a Velencével folytatott tárgyalások számítottak. Az egyeztetéseket már 1432 telén elkezdék, és 1433. június 8-án Rómában Zsigmond már arról állítattott ki oklevelet, hogy öt évre meghosszabbították a fegyverszünetet a Köztársasággal. A tárgyalásokban fontos szerep jutott IV Jenő pápának is.15 1 Az adatokból úgy tűnik, hogy Köztársaság nem kevés pénzt fizetett a béke megkötésében fáradozóknak. Az biztos, hogy Kaspar Schlick is kapott pénzt közbenjárása fejében.152 Úgy tűnik, a Köztársa-145 1433. jún. 29., Nürnberg: DRTA X. 508. sz. —- A 180-as szám erős túlzásnak látszik. 146 Memoriale 86-87. 147 DRTA X. 701. 148 L. a 142. sz. jegyz-et. 149 1433. júl. 31.: Camerale I. 827. 160v . 150 1433 . aug. 12.: RI XI. 2. 9629. sz. 151 DRTA X. 466-490. sz-ok. 152 1 433. jún. 6.: Quia necessum est recuperare denarios, tam pro mittendo Romám pro contributione Summo Pontifici, facere debemus pro expensis imperatoris et pro dando Gaspari Slibr (Sic!) et aliis, qui fuerunt propitii et favorabiles, ut fierent tregue, que facte sunt — Archivio di Stato di Venezia. Senato. Deliberazioni Misti. Reg. 58. (Bobina 254.) 214v.
