Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maczák Márton: New York világvárossá válásának gazdasági és társadalmi háttere 1865-től az első világháborúig I/117
eredetű népesség 32 százalékát tették ki, az Amerikában élő olasz és zsidó kolóniának pedig a 61 százalékát alkották. Mindent egybevetve nem meglepő, hogy a New Yorkban élők az 1890-es években több idegen nyelven beszélő embert, mint angol anyanyelvűt hallottak, amikor végigsétáltak a Broadwayen. A nyelvek kaleidoszkópját a színek sokfélesége tette még inkább jellegzetessé, bármely másik amerikai városhoz képest. Ugyanakkor tény, hogy a nyugati parti városok több ázsiainak szolgáltak otthonaként, délen pedig továbbra is több fekete amerikai élt mint New Yorkban. Ezzel együtt a nem fehér bőrű lakosság aránya is számottevő volt a városban. 1870-ben 19.512 fekete lakott Manhattanben és Kingsben, 1890-ben 35.872.4 6 Akkoriban a város ezen két területén feküdt a metropolisz ipari üzemeinek 78 százaléka, ezzel itt volt a legtöbb álláslehetőség a segédmunkásoknak. 1890-ben már a fekete népesség nagyobb részét született New York-iak alkották, de 5675 fő más államokból érkezett, valamint 5000 fekete külföldi születésű volt.4 7 20 évvel később jóval nagyobb számban éltek New Yorkban feketék, nem kis részben a déli államok diszkriminációs gyakorlatának köszönhetően.4 8 New York ekkor 83.242 fekete otthona, akik közül 4000 a Karib-szigetekről érkezett. Végül 1920-ban összesen 141.000 fekete élt az egyesített New York öt kerületében, ezzel a népesség 2.7 százalékát alkotta.4 9 A Nyugat-Indiákról érkező bevándorlók ugyan jogilag már 1836 óta szabadok voltak, de a szigetek gazdasági elmaradottsága miatt egyre növekvő számban vándoroltak Amerikába. Ahogy az amerikai születésű feketék körében, úgy a Jamaicából, Trinidadról, Barbadosról, vagy éppen a Bahamákról származókra is igaz, hogy többségben voltak köztük a nők. A férfiakhoz képest ugyanis több munkalehetőség adódott a fekete nők számára. Függetlenül a nemüktől, a szigetvilágból érkezőket nagyrészt az amerikai feketék által végzett munkákhoz hasonló szerepben foglalkoztatták: munkások, szolgák, teherhordók, pincérek és pincérnők, ruhakészítők, járművezetők voltak.5 0 A nyugat-indiaiak viszont a gyakorlatban sokkal nagyobb üzleti érzékkel rendelkeztek, aminek eredményeként a második generációhoz tartozók jóval nagyobb eséllyel nyitottak kisebb üzleteket, illetve más saját vállalkozást mint a feketék. A szakmunkások ugyanakkor e helyett sokszor a jobban megfizetett beosztotti pozíciót választották az iparban, noha az Európából érkező milliók, és a munkáltatók faji alapon történő kiválasztási gyakorlata egyre inkább akadályozta ezt. Az európai bevándorlás még hátrányosabb volt a szakképzetlen, született amerikai feketék szempontjából, akik nem versenyezhettek egyenlő feltételekkel az Olaszországból és Kelet-Európából érkezett munkásokkal. Herbert Gutman „The Black Family in Slavery and Freedom" című 1905-ben kiadott tanulmányából kiderül, hogy a 20 évnél idősebb fekete férfiak többsége Manhattanben munkásként dolgozott, és csak elenyésző részük kereste kenyerét nem fizikai munkával. Ennél 46 Rosenwaike, /.: Population i. m. 77. 47 A legtöbben a brit nyugat-indiai szigetekről. 48 Ls. Jim Crow-féle törvények, vagy az ún. nagypapa-törvény hatását. 49 Rosenwaike, /.: Population i. m. 77. 50 Gilbert Osofsky: Harlem - The Making of a Ghetto. New York 1965. 4-5.
