Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Kurucz György: Köznemesi vagyoni állapot a Dunántúlon. Pallini Inkey Boldizsár 1792. évi hagyatéka V/1199

Összegzés Halotti búcsúztató beszédének tanúsága szerint Inkey Boldizsár mint családfő egyszerű életet élt, birtokait folyamatosan gyarapította, ugyanakkor számos templomot építtetett, és kegyes célokra is adakozott. Az inventáriumnak a lakókörnyezetre, a használati és luxustárgyak sokszínűségére vonatkozó adatai alapján arra következtethetünk, hogy Inkey Boldizsár és családja meglehetős kényelemben, a vagyoni állapotot tükröző módon élte mindennapjait. A játékasztalok, a porcelánkészletek, poharak, ezüst étkészletek, drága asztalterítők, a konyhai edények sokasága stb. szintén arra engednek következtetni, hogy a reprezentációra komoly figyelmet fordított a családfő. Éppen ezért feltűnő annak hiánya, amiről nem olvashatunk a felvett jegyzékben: hangszereket sehol sem írtak össze, sem Paliinban, sem pedig Raszinyán, továbbá a számba vett könyvek sem utalnak arra, hogy az örökhagyó komoly könyvtárral rendelkezett volna.5

5 A végrendelet és az inventárium alapján rekonstruálható vagyoni állapot azonban mindenképpen különleges helyzetre vall. Inkey Boldizsár a halála után felvett inventárium adatai alapján ugyanis 30 000 holdat jóval meghaladó birtokállományt hagyott fiaira. E birtoknagyság, illetve az úrbéres telki állomány összesített nagysága szerint is egyértelműen a Zala megyei, sőt az eddigi kutatások eredményeit figyelembe véve az egész nyugat-dunántúli köznemesség kiemelkedő vagyoni állapotú rétegéhez tartozott. Hagyatékának jelentősége azonban a ténylegesen kalkulálható készpénzbevételek alapján érzékelhető leginkább. Eszerint az úrbéres állapotú népesség részéről teljesített szolgáltatások, a számba vehető megváltások, illetve az inventáriumban szereplő értékesítésre váró termények (bor, gabona) mennyisége alapján az 1790-es évek elején évi legkevesebb 50 000 ft-nyi bevételt biztosító birtokállományt hagyott maga után. A kor köznemesi vagyoni helyzetének ismeretében ez mindenképpen kiemelkedő nagyságrendű összegnek tekinthető. Természetesen az éves tiszta bevétel a birtokigazgatási költségek levonása után ennél kisebb lehetett, de ha 50%-ra is tesszük a költségek arányát, a 25 000 ft-nyi tiszta bevétel így is rendkívül jelentős.5

6 Ez a nagyságrend különösen akkor szembetűnő, ha ezt a magyar felvilágosodás egyik kiemelkedő műveltségű, köznemesi származású alakjának, a Szepes megyei Berzeviczy Gergely birtokainak 1790-es években realizálható éves tiszta bevételeivel vetjük össze. Berzeviczy anyjának, Horváth-Stansith Borbálának a korból fennmaradt számadásai szerint évente átlagosan 3500 ft-os bevétel mellett 1800 ft-os kiadása volt, vagyis a tiszta bevétel 1800 ft körül mozgott. Berzeviczy anyjának kiadásai között ráadásul jelentős tételt tett ki az adósságok törlesztése.57

Inkey Boldizsár esetében azonban a készpénzben realizálható éves bevétel a fent számított 25 000 ft-ot is meghaladhatta, hiszen a pénztárakban regisztrált, de nem részletezett kintlévőségek egy része minden-55

Ez azért is feltűnő, mivel Ferenc fia néhány évtizeddel később számottevő könyvállomány birtokosa volt. L. Kapiller Imre-. Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárainak történetéhez. Zalai Gyűjtemény 21. (1984-1985) 72-73. 56

A megye legjelentősebb földbirtokosának, Festetics Györgynek ez idő tájt számolt éves tiszta bevétele 50 000 ft-ot körül mozgott. Kurucz Gy.: Adósság, hitel, törlesztés i. m.549. 57

Evangélikus Líceum Könyvtára, Késmárk; MS 962 „Summarisches Verrechnung".