Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Maczák Márton: New York világvárossá válásának gazdasági és társadalmi háttere 1865-től az első világháborúig I/117

tőle. A korszak legkésőbb felépült nagyáruháza a Ladies Mile-on a Stern Brothers tulajdonában volt, a 23. utca és a 6. sugárút metszéspontjánál.4 A kereskedelem mellett a legnagyobb befektetési bankok is New Yorkban működtek, a város tőzsdéje pedig a legnagyobb forgalmat bonyolította az amerikai tőzsdék között. Jól mutatja ezt, hogy 1886-ban egyetlen napon egy millió részvény cserélt gazdát. A város bankházainak ereje lehetővé tette, hogy a város és egész New York állam átvészelje, túlélje az 1873-as és 1893-as nagy gazdasági pánikot. A bankok meghatározták a Wall Street-et, és ez által a nemzet egész gazdaságát, beleértve a gyorsan növekedő ipari szektort is.5 1900-ra a 100 legnagyobb amerikai vállalatból 69 központja New York Cityben volt. 1870 és 1890 között a város ipari létesítményeinek a száma megduplázódott, az össztőkéjük pedig 181 millió dollárról 426 millióra emelkedett. Ezekben az években az erőteljes bevándorlásnak köszönhetően a munkaerő 49 százalékkal emelkedett, az általa termelt összérték pedig 50 százalékkal nőtt.6 1890-ben New Yorkban 25.399 gyár működött, amelyek 299 különböző terméket gyártottak, több mint 777 millió dollár értékben. A város gyárai többek között bútorokat, ékszert és szivart állítottak elő, továbbá a város fenntartotta elsőségét a nyomdák és a kiadóipar területén is. Az eredmény nagy része azonban a könnyűipar termékeinek, a textil- és ruhaiparnak volt köszönhető. Az óriási termelékenységhez hozzájárult New York kiváló infrastruktúrája, csatorna- és vasúti hálózata, amely párhuzamosan tette lehetővé Új-Angliával, a déli államokkal és az európai országokkal történő kereskedelmet.7

Az előállított ipari termékek e több irányú hatalmas felvevőpiaca pedig tovább gyorsította a növekedést. New Yorkban költségesnek számított üzletet nyitni, mert megfelelő terület csekély mértékben állt rendelkezésre s ezért nagyon költséges volt, továbbá nagy tőkét kívánt az ipari üzemek kiépítése is. Az adók magasak voltak, a közlekedés igen sokba került. Ennek eredményeként csak a könnyűipar és a feldolgozóipar válhatott nyereségessé. A gyárak és az üzletek jellemzően egy tömbben helyezkedtek el. Száraz árut kínáló boltok alapvetően a 11. és a 23. utcában, továbbá a Broadway-en és a 6. sugárúton sorakoztak. Ezek a boltok azokat a vevőket próbálták becsalogatni, akiket taszított a nagyáruházak személytelensége. A bőrtermékek bentebb a központban, az ékszerboltok pedig a Maiden Lain-en helyezkedtek el. A Fulton halpiac az East Rivernél található kikötőnél, az úgynevezett Newspaper Row — 11 nagyobb kiadó otthona — a városháza, a híres-hírhedt City Hall mellett épült ki.8 A város kiterjedése, fizikai nagysága lépést tartott a gazdaság szárnyalásával. Ennek eredménye volt számos fontos fejlesztés a város infrastruktúrájában 1865 után. Egy angol látogató, George Fox 1868-ban másodszor utazott New Yorkba és azt jegyezte fel, hogy „a város általános jellemzői a korábbiak 4 Jennifer Dunning: „Browsing in the Phantom Empire". In: New York Times, 1976. november 5. 5 Ressner, T.: Golden Door i. m. 9.; George Lankevich - Howard Furer: A Brief History of New York City. Port Washington 1984. 180. 6 Rischin, M. : Promised City i. m. 4. 7 Lankevich, G. : Brief History i. m. 179.; Eugene Moehring: Public Works and the Patterns of Urban Real Estate Growth in Manhattan 1835-1894. New York 1981. 26-37. 8 Rischin, M. : Promised City i. m. 6.