Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
megfelelően az 1773-ban Kaunitz bábáskodásával alakult becsi képzőművészeti akadémiának 1776-tól különösen aktív tagja volt. Mecénásként támogatta egyikmásik művészt, a testületi üléseken pedig rendszeresen felszólalt a képzés érdekében, majd — igaz, eredmény nélkül —• egy önálló képzőművészeti főiskola létesítését is indítványozta.102 Sokszínű ténykedésének gerincét mégis tanügyi megnyilvánulásai képezték. Alig találni olyan kérdést, amelyben ne alakított volna ki határozott álláspontot. Az alábbiakban ennek az oktatáspolitikai koncepciónak a legfontosabb jellemzőit vesszük szemügyre. Dolgozatunk viszont nem terjed ki azokra a munkálataira, amelyek valamilyen szűk szakmai kérdést boncolgatnak. így például külön tanulmány feladatának tartjuk feldolgozni az orvosi vagy a teológiai fakultás helyes megszervezésére irányuló aprólékos elaborátumait. 4. Birkenstock oktatáspolitikai nézetei a. Külföldi példák követése Birkenstock tehát úgy került pályája elején a tanügyi kérdések közelébe, hogy Mária Terézia felkérésére német egyetemeken tanulmányozta a korszerűnek számító módszereket. Ehhez ráadásként járultak saját erfurti és főként göttingai fiatalkori tapasztalatai, amelyek tükrében valósággal megdöbbent a bécsi viszonyokon. Ezért okfejtését, érvelését, ötleteinek alátámasztását folyamatosan átszövik a német példákra való utalások. Olyannyira, hogy Göttingáról, annak tudományos-egyetemi berendezkedéséről külön tanulmányt is készített, amelyben nem leplezte csodálatát az alapító és az első néhány évtized professzorai iránt.103 Dolgozatunknak nem tárgya a göttingai egyetem virágkorának és az ehhez kapcsolódó paradigmaváltásnak a bemutatása. Ezért csak röviden jelezzük: az angol-hannoveri perszonálunió keretei között 1737-ben alapított egyetem az első esztendőktől kezdve messze kiemelkedett kora európai társintézményei közül. Ezt egy egészen új szellemiségnek és az ahhoz kapcsolódó berendezkedésnek köszönhette. A tudományok és a professzorok teljes körű szellemi szabadságára építő egyetem alapítói bevallottan az akkori legnépszerűbb univerzitásnak, a halleinek kívántak konkurenciát teremteni. Ennek keretében egyrészt a korábban jelentéktelen kisvárosban egy egészen kivételesen dotált egyetemet hozott létre II. György megbízottja, Gerlach Adolph von Münchhaussen (1688-1770) báró. Másrészt olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek a kutatóegyetem korai változatának megjelenéséhez vezettek. Ennek lényege, hegy az egyetemi oktatás szerves része a professzorok és a hozzájuk kapcsolódó hall-102 Uo. 30-37. 103 Johann Melchior von Birkenstock: Freyherr von Münchhausen, deßen Bemühungen, Vorbereitungen, Grundsätze und Anordnungen bey Gründung einer wohlbestellten Universität und anderer Lehranstalten. Közli: Herbert H. Egglmeier: Münchhausen und Göttingen aus der Sicht eines österreichishcen Bildungspolitikers. Drei Gutachten Johann Melchior Birkenstocks. Klagenfurt 1995. A szöveg részletes bemutatása: Alphons Lhotsky: Ein Bericht über die Universität Göttingen für den Staatskanzler Fürsten Kaunitz-Rietberg (1772). Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch-historische Klasse (1966) 39-68.
