Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
Migazzi mozgása kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az egyházon belül már jóval II. József mitrégensi uralomra lépése előtt számos reformbarát csoport alakult, amelyek előkészítették, megelőlegezték a végül Jozefinistának" nevezett egyházpolitikai törekvéseket.4 9 Ezek a jobbára itáliai eredetű eszmék erős gyökeret vertek Bécsben és meghatározták II. József, majd II. Lipót neveltetésének irányát is. A janzenizmus, a kései janzenizmus, a reformkatolicizmus, a katolikus felvilágosodás, a febronianizmus és a jozefinizmus hívei döntően teológiai és egyházszervezeti kérdésekben ütköztették nézeteiket, az oktatáspolitikai csatározásokban csak esetlegesen nyilvánultak meg.5 0 Ám mégis döntően hozzájárultak ahhoz, hogy a 18. század közepén a bécsi (és később a többi) egyetemen háttérbe szorultak a jezsuiták. A teológiai, a filozófiai és a jogi kar mellett a janzenisták egyik legfontosabb szívügyének számító bécsi papképző szeminárium is fontos küzdőtérré vált a jezsuiták és — az egyszerűség kedvéért nevezzük így — a belső egyházreformerek között. Még konzervatív fordulata előtt Migazzi kezdte el kiszorítani a jezsuita professzorokat és modernizálni a tananyagot. Sikerrel, hiszen a jezsuiták helyébe néhány év alatt saját híveit (későbbi ellenlábasait) juttatta.5 1 A tanítás tartalmát illetően is hasonló eredménnyel járt el. A bécsi teológiai fakultást például új épületbe költöztette, és kémiai laborral, csillagvizsgálóval, anatómiai és sebészeti eszközökkel, preparátumokkal szerelte fel - jelezve ezzel a természettudományos diszciplínáknak tulajdonított jelentőséget és egyúttal a skolasztikus világkép felülvizsgálatára való hajlandóságát. A későbbiekben, Migazzi fordulatát követően is állandó ütközőponttá vált a kérdés, hogy kik, mit és milyen könyvekből tanítsanak az Bewegung in Wien. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 24. (1971) 280-309.; Elisabeth Kovács: Ultramontanismus und Staatskirchentum im theresianisch-josephinischen Staat. Der Kampf der Kardinale Migazzi und Franckenberg gegen den Wiener Professor der Kirchengeschichte Ferdinand Stöger. Wien 1975, különösen 26-55. 49 Az eredetileg Muratori nevéhez köthető programpontok között találjuk már a 17. század végén a toleranciát, a hasznot nem hajtó kolostorok felszámolását, a megélt személyes hit hangsúlyozását, illetve az uralkodóknak a néppel szembeni kötelességeit. Ennek ausztriai megjelenése révén máijóval II. József előtt változékonnyá, esetenként kifejezetten rosszá vált a bécsi udvar és a pápa viszonya. Erre vonatkozóan: Adam. Wandruszka: Der Reformkatholizismus des 18. Jahrhunderts in Italien und in Österreich. Neue Forschungen und Fragestellungen. In: Festschrift Hermann Wiesflecker zum sechsigsten Geburtstag. Hg. Alexander Novotny - Othmar Pickl. Graz 1973. 231-240.; Uő: Die katholische Aufklärung Italiens und ihr Einfluß auf Österreich. In: Katholische Aufklärung und Josephinismus. Hg. Elisabeth Kovács. Wien 1979. 62-69.; Eleonore Giesig: Muratori und die Einflüsse der italienischen Aufklärung in Österreich. In: Verdrängter Humanismus - verzögerte Aufklärung. Österreichische Philosophie zur Zeit der Revolution und Restauration (1750-1820). Hg. Michael Benedikt Wien 1992. 456-470. 50 A különböző irányzatok képviselőit a szoros személyes kapcsolatok, az erős egymásra hatások azonban még a legfontosabb vitapontokban is közel hozták egymáshoz. Wandruszka, A..: Der Reformkatholizismus i. m. 231-233. 51 Közülük kiemelkedett Ambros Simon Stock és Anton Wittola, akik egymást követve a teológiai, és Johann Peter Simen, aki pedig a filozófiai kar direktora lett. Miután az 1770-es évek elejére az immár reformellenes Migazzi elérte mindkettejük ellehetetlenülését, helyükbe Mária Antoinette egykori gyóntatópapja, Johann Baptist de Terme abbé lépett, és a továbbiakban ő fogta össze a belső egyházreformereket. Kovács, E.\ Ultramontanismus i. m. 32-37.; 44^17. Más ausztriai nagyvárosokban is komoly műhelyek alakultak ki ebben a szellemben. Például Salzburgban az ottani érsek unokaöccse, Virgil Freiherr von Firmian és Joseph Maria Graf Thun kanonok révén; Innsbruckban pedig Paul Joseph Riegger jogászprofesszornak köszönhetően. Giesig, E.: Muratori i. m. 466-470.
