Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
lők a később felállított papi szemináriumot szolgálták.145 1718-ban Bátaszéket emelte Jany Jakab apát plébánia rangjára, ám ennél sokkal fontosabb, hogy a következő évben Nádasd,14 6 Szakcs és Tamási egyháza is plébániává vált. Nádasd lakossága a hódoltság végén még többnyire református volt, és földesura, a pécsi püspök ekkor még nem tudta áttéríteni őket.14 7 Erre először akkor nyílt lehetőség, amikor 1718-ban Nesselrode püspök németeket telepített le a faluban. A plébánia alapítása ekkor bizonyíthatóan azzal járt, hogy az addig református kézen lévő, eredetileg Szent Imre tiszteletére emelt templomot újraszentelték. Az új jövevények Szent Kilián tiszteletét szerették volna ápolni,148 ám Nagy György plébános Szent István tiszteletére ajánlotta fel a templomot.14 9 Ennek a konfliktusnak a következtében 1719-ben távozott a plébános, és a helyére az említett Heinrich Mack, addigi teveli lelkipásztor érkezett.150 A hívek és plébános vitája tehát az előbbiek győzelmével ért véget, amikor egy, a nyelvüket és szokásaikat értő papot biztosított a számukra a püspök. Nádasd példája jól jelzi, hogy az egyház igyekezett a közösségek igényeit kielégíteni, és a lehető legritkábban vállalta fel a konfliktusokat velük szemben. Mecseknádasd és Magyarszék plébániának alapításából emellett az is kiderül, hogy az egyházi nagybirtok immár a püspökvároson kívül is igyekezett aktívan részt venni a konszolidáció folyamatában, igaz, az egyre dinamikusabbá váló világi nagybirtok eredményeit nem volt képes megközelíteni. Az itteni alapítások mögötti motivációk vizsgálata még árnyaltabb megállapításokat tesz lehetővé, ezért érdemes ezeket is röviden bemutatni. Szakcs a dombóvári uradalom részeként Esterházy birtok volt. A 18. század elején szinte teljesen elnéptelenedett, a megmaradtak lelkigondozását a simontornyai ferencesek vállalták magukra.15 1 1714-től kezdve telepedtek le magyarok, de az 1720. évi összeírás szerint néhány rác,15 2 a Bohuss-féle vizita alapján pedig több horvát lakosa is volt.15 3 Középkori templomát romosnak írták le, helyette egy 1711-ben fából ácsolt, egyszerű templomban miséztek. Plébániai rangra emelésének oka még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg a világi uradalom megszervezésével függött össze, a dombóvári esperesi kerületben ugyanis egyetlen plébánia sem működött korábban, ezért égető szükség lehetett ennek megalapítása. A sietséget jelzi, hogy az anyagi infrastruktúrában 145 Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 213. 146 Ma Mecseknádasd. 147 Mecseknádasd 18. századi történetére 1. Lantosné Imre Mária-. Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához. In: Baranyai Helytörténetírás 1978. Pécs 1979. 371-397. A korai térítés kudarcára: Fricsy A.: A török utáni első i. m. 93. 148 Szent Kilián tiszteletére 1. Klaus Wittstadt: Sankt Kilian. Leben - Martyrium - Wirkung. Würzburg 1984.; Würzburger Diözesan - Geschichtsblätter. 51. St. Kilian. Schrifttumsverzeichnis zu Martyrium und Kult der Frankenapostel und zur Gründung des Bistums Würzburg. Hrsg. Ludwig K. Walter. Würzburg 1989. 5-453. 149 Timár Gy.: Patrocíniumok Baranya i. m. 162-163. 150 Brüsztle, J.: Recensio i. m. III. 879. 151 Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 493. 152 Szilágyi M.: Az újratelepülő Tolna i. m. 42. 153 Schematizmus 1981. i. m. 231.
