Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
Duna-Tisza köze Pest megye9 2 az úrbérrendezés idején 185 településsel rendelkezett, lakói a magyarok mellett tótok, rácok és németek voltak. A 185 helységből 92 volt kontraktualista, ezenkívül Nagykőrös árendás oppidum, illetve Páty községnek szóbeli szerződése volt. 15 helységnek korábban volt kontraktusa. A kontraktusok zöme a telepítéskor keletkezett. 87 helység bevett szokás szerint adózott és 7 helység urbárium alapján. A kontraktualisták 4/5-e, az urbarialisták 100%-a, a szokás szerint adózók több mint a fele szabadmenetelű jobbágy, tehát a kép kifejezetten kedvező. A szerződéses községek helyzete: a földesúr minden esetben egy összegben kéri a helységektől a censust, amelyet azután a parasztok egymás között felosztanak. Ha a census magában foglalja a robot megváltása mellett a földesúri benefíciumokat (kocsma, mészárszék, makkoltatás stb.), esetleg a kilencedet is, akkor magasabb összeget kellett fizetni, mint akkor, amikor csak a telek után fizették a censust. A 96 helység közül 16-nak van ún. kontraktus eensualisa, amely szerint a censuson kívül mással nem adóznak, esetleg ajándékkal vagy kilenceddel. A census mellett fizetett egyéb pénzadók: naturália-, dézsma-, robotváltság, sarlópénz, a makkoltatás, kocsma, pálinkafőző üstök fejében fizetett díjak, és különböző bírságok. A kilenced általános volt a megyében, a 21 kuriális helyen heted volt, néha nyolcad. A kontraktualisták helyzete földesuranként más és más. De amint már írtam, a kontraktus censualisták kilencedüket pénzben váltják meg. Előfordul, hogy a kilenced egy részét a földesúr átengedi parasztjainak, ahol a falu nagyon szegény, ott a földesúr nem mindig szedi be a kilencedet, például Faiszon. Ajándékot mindenütt adtak, kivéve a mezővárosok parasztjai: Aszód, Cegléd, Kalocsa, Kecskemét, Solt, Szent-Endre, Nagyabony, Hajós azonban ad. A 16 censuális helységen kívül 32 kontraktualista község robotja csekély, sokszor csak a dézsmát hordták be a földesúrnak, forspontot adtak, fát vágtak, vagy építéssel tartoztak. A többi kontraktuális helység felerészben, robotváltság mellett bizonyos, megszabott munkát végzett, felerészben az uraság meghagyása szerint dolgozott. Nagyobb részük általában sokat dolgozott, szabályszerűen. Ezek között vannak magyar és rác községek is. 6 községnek nem megszabott a robotja, 22 községnek kontraktusa terhes robotot ír elő. „Láthatjuk, hogy milyen nagy különbségek vannak ugyanazon jobbágyosztály egy szűkebb csoportjának keretein belül is. Míg Ordas lakói büszkén vallják, hogy cenzuális kontraktusuk lévén, nem robotolnak, addig a pilisiek robotjának nincs száma."9 3 A 92 helység közül 21 vallja magát örökös jobbágynak. Ezek herceg Grassalkovich, gróf Koháry és gróf Fekete birtokában voltak, „és éppenúgy »hereditarii subditi«-nek vallják magukat, mint uraik többi, nem kontraktuális helységei."9 4 Sződ parasztjai a 3. kérdőpontban a következőket vallják: „mind örökös jobbágyok vagyunk, ha el akarnánk menni, jussunkat elveszítjük", de a szabadmenetelűek is azt vallják, hogy például „Monor: a bontakozó pénzt leté-92 Uo. 37-46. 93 Uo. 42. 94 Uo. 42.
