Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
Néhol tizedet is adnak, a kuriális helyeken nyolcadot vagy hetedet, néha ötödöt. Vendégin azt vallották a parasztok, hogy kuriális helység lévén, a házhelyek utáni földek fejében ötödöt adnak, az irtványok után nyolcadot. Volt olyan település, ahol egyidejűleg adtak kilencedet, nyolcadot és hetedet. Jellemző a szokás szerint adózó településekre a magas robot, heti 2-4-6 nap vagy meg nem szabott robot: „robot az uraság majorjának szükséglete szerint" (Szögliget, Szény)8 6 E helységek között mindössze 5 szabadmenetelűt találunk, közöttük 3-ban tótok éltek. A leggyakoribb, hogy egy helységben vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbágyok, 9 falu lakói örökösek. Összességében tehát 9 falu lakói örökös jobbágyok, 6 falué szabadmenetelű és 27 településé vegyesen örökös és szabadmenetelű jobbágyok. Kevés volt a megyében a kontraktualista. A robot alóli mentesség és a szabadmenetelűség a legfőbb privilégiuma a megye jobbágyainak, de ez nem esett mindig egybe a kontraktus alapján történő adózással, ugyanis volt olyan kontraktualista, aki örökös jobbágy volt és robotolt is. Abaúj megye lakói elsősorban magyarok, tótok (32 falu) és kis számban németek voltak. A megyében nem voltak óriási uradalmak, 13 helység a jászói prépostságé volt, 93 településen sok földesúr osztozott (a helységek több mint 50%-án). Összesen 209 helysége volt a megyének, közöttük 11 kontraktualista helység, 24 helységben olyan parasztok éltek, akik földesuraikkal egyenként kötöttek szerződést, míg társaik szóbeli alku, szokás vagy urbárium alapján adóztak földesuraiknak. A szerződések zöme az úrbérrendezés előtt nem sokkal keletkezett, a szerződésesek neve a megyében taksás, néha cenzuális vagy árendás volt. Kevés kivétellel mindenütt fizettek taksát vagy censust, mégpedig egy összegben családonként. A pénzt a telek mérete után fizették. Kevés hefyen volt ajándék: Alsó- és Felső-Mecenzéf, Csobád, Györké, Hejcze, Hym, Kupa településeken. Mindössze 11 településen adóztak kilenceddel, néha ötödöt, tizedet vagy hetedet adtak. Kevés és pontosan meghatározott robotot teljesítettek, volt, ahol megváltották, volt, ahol a robotolók ellátást és napszámot kaptak, például Alsó-Mecenzéfen az arató 6 krajcárt, a kaszás 12 krajcárt keres naponta. 3 településen volt csak jelentős robot. „A taksás és szabadon költöző fogalmak általában fedik egymást. Pl. Fuló-Kércs és Györké fassiójának 9. pontjában ez áll: »részben örökös jobbágyok, részben taksások«."8 7 3 falu lakói vallották csak magukat hereditáriusoknak, a tót Csontosfalva, valamint Hym és Szolnok lakói. A szóbeli alku szerint adózók közül 3 helység jobbágyai olyan helyzetben voltak, mint a kontraktualisták (Prépost, Szászfa, Vilmány), árenda mellett csekély robottal tartoztak, a naturáliákat hol pénzben váltották meg, hol természetben adták. Mind szabadmenetelűek. A mezővárosok lakói viszonylag szabadon adhattak-vehettek, a gyermekek örökölhették a vagyont. 8 faluban egyesek alku szerint szolgáltak, együtt éltek a szokás szerint szolgálókkal, kicsit rosszabb helyzetben voltak, mint az írásbeli szerződés szerint szolgáló taksások. Legnagyobb részük censust adott, és emellett robotolt, vagy csak robotolt, heti 2-3 na-86 Lukács Zs.: A szerződéses jobbágyok helyzete i. m. 77. 87 Lukács Zs.: A szerződéses jobbágyok helyzete i. m. 69.
