Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
niszterelnök augusztus 27-i rendelete szerint az önkéntes mozgó nemzetőrség alakulatait négy táborba kellett összevonni. Ezek a hagyományos közigazgatási beosztás szerinti négy kerület megyéit jelentették. A rendelet szerint a Dunán inneni kerület összpontosítási helye Vác, a dunántúlié Pápa, a Tiszán innenié Szolnok, a tiszántúlié Arad lett. A négy kerületi tábor élére egy-egy honvéd őrnagy került kinevezésre: Pápára Kosztolányi Mór, Vácra Ivánka Imre, Szolnokra Görgei Artúr, Aradra pedig Máriássy János. A kormány az önkéntes nemzetőr alakulatok szervezésével a katonaállítási törvény elkészültének és szentesítésének bizonytalansága idejére is igyekezett hatékony, még a nemzetőrségről szóló törvény alapján felállított, de már az új honvédzászlóaljakra hasonlító alakulatokkal biztosítani az ország védelmét. A szeptember 11-én meginduló horvát támadás azonban — az aradi kivételével — hamarosan kimozdította az önkéntes nemzetőri táborokat gyülekezőhelyükről. Az eddig az időpontig megszervezett századok és zászlóaljak pedig az ősz és a tél folyamán honvédzászlóaljakká alakultak.9 0 Az önkéntes nemzetőrség szolnoki és aradi táboraiba kellett volna bevonulniuk a négy északkelet-magyarországi vármegye területéről kiállított századoknak is. Az idő rövidsége és az események felgyorsulása, valamint a négy vármegye Galíciai határ menti elhelyezkedése, és a szerb, valamint horvát nemzetekkel bekövetkező háborús konfliktus Északkelet-Magyarországtól való meglehetős távolsága miatt azonban egyik táborba sem érkeztek meg időben az itt toborzott önkéntes nemzetőrök. E századok, pontosabban az ungi és beregi önkéntesek, így csak a horvát támadás visszaverése után csatlakozhattak a szerveződő magyar fősereghez 1848 októberében. Az Ungban és Máramarosban szervezett csapatok ugyanis miniszterelnöki engedélyt kaptak az otthon maradásra (bár előbbiek szeptember 26-án már elindultak és október 1-én meg is érkeztek Szolnokra), Bereg megye augusztus közepétől szervezett csapata pedig októberre volt menetkész. Augusztus 25-én az Ugocsa megyei bizottmány is határozott az önkéntesek toborzásának megindításáról, sőt Máriássy őrnagy is sürgette táborba szállásukat, de aradi megérkezésükre nem került sor. Érdekes az is, hogy bár az akkor érvényes közigazgatási beosztás szerint Bereg és Ung a Tiszán inneni, Máramaros és Ugocsa pedig a tiszántúli kerülethez tartozott, ennek ellenére Bereg megye mind Görgeitől, mind Máriássytól kapott megkeresést, hogy csapatait az ő táborába küldje.9 1 A önkéntes mozgó nemzetőrség északkelet-magyarországi szervezésének adatai táblázatba összefoglalva a következők:9 2 90 Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Szerk. Hermann Róbert. Bp. 1996. 133-134. és Hermann R.\ A szabadságharc hadtörténete i. m. 49-50. 91 Urbán A.: A nemzetőrség i. m. 189. és 218, Bagu B. - Szakáll M.: A szabadságharc i. m. 33-36. és 42, Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében. Zounuk 11. (1996.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Évkönyv. 120-121. és 126-127, valamint Hermann Róbert-. Görgei Artúr szolnoki iratai 1848. augusztus 27. — 1848. szeptember 25. (október 4.). Hadtörténelmi Közlemények 110. (1997: 1. sz.) 136-137. és 174-175. 92 Bagu B. - Szakáll M.\ A szabadságharc i. m. 34-36. és 42. alapján.
