Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
badmenetelű jobbágyok éltek, három helységben kontraktus alapján, három helységben szokás után adóztak. Egy helyen fordult elő a kontraktusos helységek közül, hogy csak robotszolgálattal tartoztak a jobbágyok, míg az összes többiben robottal és készpénzzel is. Az eddigieket összegezve azt lehet csak biztosan állítani, hogy a kontraktus után adózó jobbágyok mind a 20 helységben szabadmenetelűek voltak, felerészben csak árendáztak, két helyen csak munkajáradékkal tartoztak, míg a fennmaradó 8 helységben robotoltak és készpénzzel adóztak. Az Esterházy-birtokok nagyobb részén — ahogy a megye egész területén is — szokás szerint adóztak a jobbágyok. Itt már nem olyan egyértelmű az összefüggés a jobbágyok kötöttsége (örökös vagy szabadmenetelű) és az adózás milyensége (készpénz és/vagy robot) között, miközben a birtokos személye egy és ugyanaz. Az úrbérrendezés idején a másik nagy birtokosa a megyének az Althann család volt, ők birtokolták a muraközi uradalmat, amely a 18. század közepére területileg egyet jelentett a muraközi járással. Mivel az uradalom helységei egy tömbben feküdtek, a parasztok helyzete, jogállása egységesebb volt, mint a herceg Esterházy-birtokokon. A nagyjából 100 helységet kitevő Althann-birtokok háromnegyed részében örökös jobbágyok laktak, szokás alapján adóztak, egyidejűleg készpénzzel és munkajáradékkal tartoztak, míg a helységek harmadában a jobbágyok csak robotoltak. A parasztok mindössze pár helyen utaltak arra a bevallásban, hogy a kilenced helyett tizedet adtak földesuruknak, a helységek nagyobb részénél egyértelműen hiányzott a kilenced-adási kötelezettség. A helységek negyedrészében a jobbágyok kontraktus szerint adóztak, főként árendafizetésre köteleztettek, összesen egy esetben fordult elő robot és készpénz egyidejűleg. E kontraktusos helységek nagyobb részében szabadmenetelű jobbágyok éltek, néhány helyen örökös és szabadmenetelű jobbágyok, egy helyen örökösek. A muraközi uradalomban egyetlen helységben (Leszkovecz) adóztak az úrbérrendezést megelőzően urbárium szerint, amelynek értelmében robotoltak, kilencedet nem adtak. Itt vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbágyok. Mindkét említett nagybirtokos jobbágyainál szembetűnő tehát, hogy az örökös jobbágyok nagyobb része sem csak kizárólag természetben adózott. Az Esterházy család helységeiben viszont a kontraktus ném jelentett kizárólagos árendafizetést, de természetesen ott, ahol készpénzt is adtak és robotoltak, a robot mennyisége nem volt jelentős. Észak-magyarországi megyék Borsod megyében a 162 közölt település közül 13 helységben kizárólag örökös jobbágyok éltek, 65 helyen szabadmenetelűek. A legtöbb településen, 83 helyen, vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbágyok, de ezek közül mindössze 16 helyen haladta meg az örökös jobbágyok száma a szabadmenetelűekét. Egy településen a parasztok magukat szabadmenetelűeknek vallották, de földesuruk örökös jobbágynak tartotta őket: „Mi ugyan midnyájan szabad el menetelűeknek tartanánk magunkat, kik ládi lakosok vagyunk, eddig meg is mutattuk volna, ha el bocsájtattunk volna, de az convent jobbágyoknak tartván, kénteleníttetünk lakni."
