Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
Összegezve a fenti számadatok tanulságait: az Ausztriai Ház spanyol főágának európai területei III. Fülöp uralkodásának harmadik évében, 1600-ban négyzetkilométerben, lakosságszámban és gazdasági teljesítményben mintegy két-két és félszeresen, pénzügyi bevételeiben legalább négyszeresen, szárazföldi katonai potenciáljukban körülbelül háromszorosan mülhatták felül az osztrák oldalágéit. A különbségek — ezt szintén fontos kiemelnünk — Spanyolország amerikai, afrikai és ázsiai területei (és az azokról származó bevételek, így az Indiákról68 érkező nemesfémek) nélkül6 9 és az (Európában és azon kívül állomásoztatott) spanyol és az osztrák hadiflotta összehasonlítása nélkül értendők. A képet számos más tényező árnyalhatja: a katonai infrastruktúra jellege és színvonala, a gazdaság és a külkereskedelem szerkezete, a hadi és egyéb kiadások és az adósságszolgálat. Az európai spanyol hegemónia jellege Ha a mechanikus összehasonlítás értelme meg is kérdőjelezhető, azt, hogy az Ausztriai Ház által kormányzott országokon belül Spanyolország száz éven keresztül jelentős vagy nyomasztó túlsúlyban volt a közép-európai Habsburg Monarchiával szemben, kevés szerző vonja kétségbe.7 0 A Spanyol Monarchia európai hegemóniájának és vezető szerepének (illetve az irodalomban különböző módon megjelenő formáinak: a spanyol birodalomnak,7 1 a kontinens nagy részére kiterjedő „spanyol rendszernek",7 2 a spanyol imperializmusnak,7 3 a „spa-A birodalmi seregről (Reichsheer) és a harmincéves háborút kővetően az állandó hadsereg kezdeteiről 1. Jean Nouzille: Les impériaux aux XVIIe et XVIIIe siècles. In: La révolution militaire en Europe (XVe - XVIIIe siècles). Dir. Jean Bérenger. Paris 1998. 65-102. A tizenöt éves háború során a Kárpát-medence területén harcoló keresztény sereg és a spanyol németalföldi sereg létszáma és összetétele hasonló volt. Vö. Parker, G.: The Army of Flanders i. m. 42. 68 A kor jellegzetes szóhasználatában Indiáknak (las Indias) nevezték Spanyolország tengerentúli területeit. 69 Itt a közvetlenül a királyi kincstárba jutó nemesfémszállítmánnyal számolva, mert a nemesfémimport máshova (pl. a főnemeseknek) jutó részéből (pl. adókon keresztül) az uralkodó is igen jelentős hasznot húzott. ,u Robert Kann szerint az osztrák ág csak az 1659. évi francia-spanyol pireneusi béke után és Spanyolország erőteljes hanyatlásával vált a spanyol ággal egyenrangú partnerré. Robert A. Kann: A History of the Habsburg Empire 1526-1918. Berkeley-Los Angeles-London 1974. 28-29. Jean Bérenger többször felteszi a kérdést, hogy az osztrák Habsburg Monarchia Spanyolország szatellitállama volt-e: Bérenger, J.\ Histoire i. m. 236., 251. Vö. még Adam Wandruszka: Das Haus Habsburg. Die Geschichte einer europäischen Dynastie. Wien-Freiburg-Basel 1978. 111-136. és Gonda I. -Niederhauser E.: A Habsburgok i. m. 51., 70. 71 Vö. R. B. Merriman: The Rise of the Spanish Empire in the Old World and the New. 1-4. New York 1962. '2 Főként az angolszász historiográfiában, de magyar szerzőnél is előfordul a fogalom: Peter Brightwell: The Spanish system and the twelve years' Truce. The English Historical Review 89. (1974) 270-292.; R. A. Stradling: Europe and the Decline of Spain. A Study of the Spanish System, 1580-1720. London 1981.; Giovanni Muto: The Spanish System: Centre and Periphery. In: Economic Systems and State Finance. Ed. Richard Bonney. Oxford 1995. 231-259. Richelieu „csak a spanyol systemát akarta megbuktatni s helyébe a franczia catholicus systemát tenni...": Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György és a diplomáczia. (Értekezések a történelmi tudományok köréből 7/V) Bp. 1878. 18. 73 Használja a kifejezést többek között Geoffrey Parker (Parker, G. \ The Army of Flanders i. m. 287.) és Jean Bérenger (Bérenger; J.\ Histoire i. m. 291., 307.) is.
