Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
újkori európai történelem egyik legdinamikusabban változó terminusa.36 Jelentéstartalmának pontos meghatározása alapvető fontosságú, mert ebben a két évszázadban a Habsburg és a Habsburg-ház szavakat nem vagy alig használták az európai államok közötti érintkezésben és az írásbeliségben.3 7 Az Ausztriai Ház fogalmának alapjelentése a számos jelentésváltozat ellenére a 16-17. századra vonatkozóan csaknem egyértelműen meghatározható: a magyar, spanyol, német, latin, francia, holland, olasz és angol nyelven fent egymás mellé állított változatok egymás tükörfordításai, és a két Habsburg-ágnak,3 8 a 16. század közepétől — nevezetesen I. Ferdinándnak a német-római császári méltóság étvételétől (1558. március 24., Frankfurt)3 9 — végleg elkülönülő spanyol főág és az osztrák mellékág40 együttesét jelölik,4 1 amelynek feje előbbi 1700. évi kihalásáig a spanyol király volt.4 2 A Casa de Austria alapjelentésében tehát nem a bécsi Habsburgok spanyol (vagy latin) elnevezése,43 és nem a spanyol Habsburgok önmagukra utaló jelölése, vagy az egyik spanyol uralkodóház eredetére vonatkozó jelző4 4 (bár gyakran ilyen értelemben is használják), hanem a Habsburg-uralkodóház egészét jelöli spanyol nyelven. Hasonlóképpen, a Haus Österreich, az Erzhaus Österreich és az Ausztriai Ház fogalmak sem elsősorban a Habsburg-dinasztia osztrák ágát jelölik,45 bár gyakran ilyen értelemben is használják, hanem alapjelentésükben a dinasztia egészét német és magyar nyelven.4 6 Az újabb magyar tör-Jb A 18. századra történelmi előzményekkel: Grete Klingenstein: The meanings of Austria' and 'Austrian' in the eighteenth century. In: Royal and Republican Sovereignty in Early Modern Europe. Ed. Robert Oresko - G. C. Gibbs - H[amish] M. Scott. Cambridge 1997. 423-478. 3; A dinasztia középkori és kora újkori felemelkedése után csak a 18. században, genealógiai kutatásokat követően kezdett el emelkedni a fogalom presztízse: Klingenstein, G.: The meanings i. m. 440. A „Habsburg grófja" a korban mind a spanyol király, mind a német-római császár és a magyar király titulusai között megtalálható. Igen gyakran kimarad a felsorolt címek közül, de ennek az az oka, hogy a grófi titulusok a „királyi" és a „hercegi" címek felsorolása után következtek. 38 1564-től 1665-ig, a keleti Habsburg-területek felosztása miatt a stájer és a tiroli ággal együtt valójában négy ággal kell számolni, ezek között volt a két „főág" (Hauptlinie). Vö. Klingenstein, G.: The meanings i. m. 446. 39 L. erre újabban részletesen Ernst Laubach: Ferdinand I. als Kaiser. Politik und Herrscherauffassung des Nachfolgers Karls V Münster 2001. 207-254. 40 A spanyolt németalföldinek és burgundinak, az osztrákot németnek és német-osztráknak is nevezték a korabeli források, majd utóbb a történetírás. 41 R[obert] J. W. Evans: The making of the Habsburg Monarchy 1550-1700. An Interpretation. Oxford 1979. 157.; Alfred Kohler-. Die europäische Bedeutung des Begriffs „Casa de Austria". In: Was heißt Österreich? Inhalt und Umfang des Österreichbegriffs vom 10. Jahrhundert bis heute. Hrsg. Richard G. Plaschka - Gerald Stourzh - Jan Paul Niederkorn. Wien 1995. 135-147.; Rudolf, K.\ Las tierras europeas i. m. passim; Sabine Weiss: Haus Österreich - Casa de Austria. Habsburgische Familienbeziehungen als Brückenschlag zwischen Österreich und Spanien. In: Die Europapolitik Innerösterreichs um 1598 und die EU-Politik Österreichs 1998. Hrsg. Othmar Pickl. Graz 2003. 57-106. 42 Vö. Bérenger, J.\ Histoire i. m. 236. és 289.; Sanchez, M.S.: A House Divided i. m. 898-899. 43 Vö. pl. Pálffy Géza: A Magyar Királyság a 16. századi Habsburg Monarchiában. Századok 141. (2007: 5. sz.) 1077.; Uő: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén: a Magyar Királyság és a Német-római Császárság a 16-17. században. Történelmi Szemle 49. (2007: 3. sz.) 329. 44 Elképzelhető, hogy Szekfű Gyula az egyiket érti alatta: Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. I-V Bp. 1935. III. 63. 45 Erdély története (mint a szövegkörnyezetből kiderül) ilyen értelemben használja és az Osztrák Ház és a spanyol Habsburgok szövetségéről ír. Erdély története i. m. 659. 46 L. a nördlingeni csatát leíró, a három Ferdinánd (II. Ferdinánd császár, a csatánál személyesen jelenlévő Ferdinánd magyar király és Ferdinánd bíboros-infáns, IV Fülöp öccse) győzelméről be-
