Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83

pán és beregszászi nemzetőrparancsnok, majd Bereg megyei nemzetőr őrnagy, 1848-1849 fordulóján pedig a munkácsi vár ideiglenes parancsnoka volt. 1849 májusától Bereg megye kormánybiztosi és főispáni tisztét is ellátta.6

9 Az áprilisi törvények közül volt még egy, amely komoly változást hozott a közigazgatásban, hiszen létrehozott egy új rendvédelmi szervet. A nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXII. törvénycikk szó szerint így rendelkezett: „A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik." A törvény minden törvényhatóságban elrendelte a nemzetőrök összeírását. Minden 20 és 50 év közötti polgárt fegyveres szolgálatra kötelezett, amennyiben városban vagy rendezett tanácsú községben lakott és legalább 200 forint értékű házzal, vagy földdel rendelkezett. Egyéb községből a minimum félteleknyi birtokkal, vagy 100 forintjövedelemmel rendelkezőket kellett összeírni. A törvény 3. §-a azt is kimondta, hogy a törvényhatóságok „más olly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekletteknek, s e kitüntetésre méltóknak ítélnek." így gyakorlatilag mindenkit összeírhattak nemzetőrnek, akire szükség volt. A nemzetőrségben lovas vagy gyalogos szolgálatot lehetett vállalni, a ló és a lószerszámok beszerzése azonban legtöbbször anyagi nehézségekbe ütközött, ezért jobbára gyalogos egységek jöttek létre. Századosi rendfokozatig a nemzetőrök maguk választották tisztjeiket, e fölött a hadügyminiszter ajánlatára Magyarországon a nádornak, Horvátországban a bánnak volt kinevezési joga. A törvény előírása szerint a nemzetőrök kiképzésére „alkalmas katonai egyéneket" kellet a kormánynak kijelölnie. A nemzetőrséget szolgálattételre csak polgári hatóság utasíthatta, és csak polgári elöljáró felügyelete alatt tevékenykedhetett.70 A nemzetőri intézmény létrehozása már a márciusi pesti forradalom követelései között szerepelt. Előzményeit az amerikai függetlenségi háború milíciájában, az 1789-ben szervezett francia forradalmi nemzetőrségben, és a Magyarországon a 18. század közepe óta létező polgárőrségekben ismerhetjük fel.7

1

Az 1848 márciusától spontán szerveződő nemzetőrök hivatalos összeírása az áprilisi törvények szentesítése után kezdődött meg. A szervezés koordinálása a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt működő, április 20-án felállított Országos Nemzetőrségi Haditanács feladata volt. Az ország más megyéihez hasonlóan 1848. április és szeptember között Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ungvármegyékben is megtörtént a nemzetőrség összeírása és az első alakulatok felállítása. Ennek eredményeit a következő táblázat foglalja össze:7

2 69

Uo. 1074-1075., Hermann R.: A kormánybiztosi rendszer i. m. 54. és 57., Solymosi József-. Zrínyi Ilona örökében. A munkácsi vár parancsnokai 1848-49-ben II. In: Ad acta. A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve 2004. Szerk. Lenkefi Ferenc. Bp. 2005. 85-86. 70

Magyar Törvénytár i. m. 244-246. 71

Hermann Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 47. /2

Urban Aladár. A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. 381-385. alapján, valamint Nemzeti (30.) 1848. jún. 15. 116., Budapesti Híradó (851.) 1848. jún. 1. 522., MOL Országos Nemzetőrségi Haditanács, Közösen kezelt általános iratok (H 92) 1848: 675., 1962., 2600.