Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában 1526-1686 (Ism: Glück László) IV/1002

A harmadik nagyobb tartalmi egység a koraújkori Európa hatalmi viszonyait és háborúit mutatja be, amely már független az egyes országoktól és átfogó politikatörténetet jelent. Ez a korszak a nagy szövetségi rendszerek kialakulásának a kezdetét jelentette, amikor a helyi konfliktusok (vallásháborúk, örökösödési háborúk stb.) hamarosan több országra, a kontinens egészére, sőt más földrészekre is kiterjedő háborúkhoz vezethettek (mint például a hétéves háború). Kovács Zoltán és Györkös Attila mutatják be röviden ennek az új hatalmi rendszernek a születését. E nagyhatalmi küzdelemsorozatnak része volt a több mint fél évszázados Habsburg-francia konfliktus Itália birtoklásáért (1494-1559), a kezdetben ezzel összefüggő, de hamarosan más frontokon és más célokért is kibontakozott spanyol-francia küzdelmek, illetve a spanyol-angol kapcsolatok, amely szövetséggel indult a 16. század elején, hogy aztán 1588-ban a spanyol „Győzhetetlen" Armada Anglia partjainál történő pusztulásával és az amerikai spanyol gyarmatok elleni angol kalóztámadásokkal végződött. Papp Klára ismerteti az Oszmán Birodalom 16-17. századi hódításait Közép-Európában és a Közel-Keleten, valamint az oszmán nagyhatalomnak a 16. század második felében megkezdődött és a következő évszázadra megállíthatatlanná vált lassú hanyatlását. Pósán László bemutatja a Baltikum feletti küzdelmet tárgyalja, amelynek résztvevői voltak Dánia, Svédország és Lengyelország voltak a 16-17. században. Ugyanebben a részben kerül sor a harmincéves háború bemutatására, röviden ismertetve annak egyes szakaszait. Papp Imre, Bárány Attila és Kovács Zoltán az európai hatalmi egyensúly kialakulása kapcsán tárgyalják Franciaország megújuló, 17. századi hatalmi aspirációit (Rajnai Szövetség, devolúciós háború, holland háború, pfalzi örökösödési háború) és az ezzel összefüggő reuniós törekvéseket, vagyis az ország természetes határainak (különösen a Rajnának) az elérése és megerősítése. A nagyhatalmi konfliktusok eredményeképp 1648-ra, valamint a spanyol örökösödési háborút 1713-ban lezáró utrechti béke nyomán Európában egy hatalmi egyensúly jött létre, amely meghatározta a diplomáciai és a nemzetközi jogi gondolkodást; kialakult az erőegyensúly elve, melyet a nagyhatalmak szövetségi kapcsolatai és nemzetközi szerződések garantáltak. Külön fejezet foglalkozik az ún. párhuzamos háborúkkal, vagyis a spanyol örökösödési háborúval és a Baltikum ellenőrzéséért a svédek és az oroszok között zajló északi háborúval; ezek a küzdelmek voltak a legnagyobb hatással a század hátralevő részében a hatalmi politika további alakulására. Barta János a 18. század hatalmi konfliktusai között bemutatja az osztrák örökösödéi háborút, a hétéves háborút, valamint Lengyelország első három felosztását. Lévai Csaba egyetemi docens külön fejezetben tárgyalja az Európához, az európai hatalmi politikához kapcsolódó, de a kontinensen kívül játszódó amerikai függetlenségi háborút, annak előzményeit, a küzdelem menetét, valamint az új állam politikai berendezkedését. A kötet címében szereplő újkor elnevezés félrevezető lehet a szakmabelieknek és a laikus érdeklődőknek egyaránt, az újkor kifejezést ugyanis többnyire az 1789-1914 közötti időszakra értik. A címadás vitákat válthat, azonban ez nem változtat a mű hiánypótló szerepén. Részletes bibliográfia segíti az érdeklődők tájékozódását a téma iránt. Didaktikai szempontból kedvező lenne egy kronológia, valamint név- és fogalomtár készítése. Remélhetőleg a kötet következő kiadásai ezt a hiányosságot pótolni fogják. Bradács Gábor Szarka Gyula A VÁCI PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN 1526-1686 A bevezető tanulmányt írta és a kéziratot gondozta Molnár Antal (Váci Történelmi Tár V) Vác, Vác Város Levéltára, 2008. 521 o. A törökkori katolikus egyháztörténetben járatos és Szarka Gyula korábbi munkásságát ismerő szakembereknek alighanem kevés szükségük van az itt tárgyalt kötet bővebb ismertetésére. Számukra legfeljebb az szorul magyarázatra, hogy a harmincöt éve elhunyt szerzőtől hogyhogy eddig ismeretlen új munka jelenik meg. Az ok meglehetősen kézenfekvő: kézirat került elő. Szarka egykori rákospalotai lakásának padlásán fedezte fel Kéringer Mária levéltáros a szerző teljes hagyatékát. Az anyag Szarka kötődésének megfelelően Vác Város Levéltárába került. Ebből származik a most ismertetett kötet kézirata, amelynek kiadását az őrző levéltár vállalta. E mű nem más, mint Szarka Gyula 1947-es, a váci püspökség hódoltságkori egyházkormányzatát feldolgozó