Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
Ferdinánd főherceg e tevékenysége új elem volt a magyar trónviszályok történetében, hiszen korábban nem fordult elő, hogy a horvát és a szlavón rendek, mint universitas támogatását kérjék a jelöltek. Ennek ellenére nem szabad túldimenzionálni ennek jelentőségét, hiszen ezekben a napokban Ferdinánd több nagybirtokost is hasonlóan próbált maga mellé állítani. A Nádasdy Tamás királyi titkár által beterjesztett listán Batthyány Ferenc, Tahy János és Erdődy Simon püspök neve is szerepelt, akiket az ifjú politikus megnyerhetőnek tartott a Habsburg főherceg számára.27 7 Az érintetlen és a helyi csatározásokban könnyen bevethető sereggel rendelkező Frangepán Kristóf viszont nem volt a nevek között, valószínűleg azért, mert hűségében nem kételkedtek. Ferdinánd azt gondolhatta Szlavóniáról, hogy bár kétségkívül nem rendelkezik a tartományban olyan megbízható támogatóval, mint Horvátországban, ám a törökök elleni segítségnyújtás ígéretével könnyen meg tudja nyerni az itteni rendeket. A szeptember 23-án összeülő szlavóniai nemesség azonban kitért a direkt válaszadás elől, így a kaproncai gyűlés eredményeiről szóló beszámolót Ferdinánd vegyes érzelmekkel olvashatta. Az pozitívum volt számára, hogy az összegyűltek megválasztották vezérüknek Frangepánt,27 8 és portánként egy forintos hadiadót szavaztak meg a védekezésre. A közhangulatról szóló hírek viszont arról tudósítottak, hogy a lakosságnak korántsem tetszett Ferdinánd rámenőssége, amellyel a trónra tört. Mind a nemesek és mind a köznép úgy vélte, hogy először a töröktől szerezze vissza az országot.27 9 A magyarországi és a szlavóniai köznemességben évtizedek óta meglevő németellenesség a mohácsi csata után felerősödött, de szeptember végén a térségben ez még nem öltött aggasztó méreteket.28 0 A rendek elhatározták, hogy tárgyalnak Ferdinánddal és elküldték hozzá követeiket Frangepán Kristófot, Erdődy Simont, Désházy Istvánt, Bradách Imrét, Kasztellánffy Jánost, Keczer Ambrust és Brodarics Mátyást, hogy a tartományt érintő ügyekben tanácskozhassanak.28 1 Batthyány Ferenc, a hivatalban lévő bán nem vett részt a kaproncai gyűlésen. Szeptember végén Varasdon találjuk, innen próbálta meg Mária királyné elhívni Pozsonyba, egyelőre sikertelenül.28 2 Gyűlést tartott Varasd vármegye közösségének, ahol emberét, gersei Pethő Tamást választatta meg varasdi ispánnak, mégpedig Frangepán Kristóf akarata ellenére, aki Alapi Jánost szerette volna ezen a poszton látni.28 3 Már ekkor látszott, hogy a közhangulat által magasra emelt horvát gróf és a szlavón bán között komoly nézeteltérések fe-2,7 Jászay P: Magyar nemzet napjai i. m. 50. 278 Szlavónia mellett Pozsega és Somogy megyék küldöttei is megjelenhettek a gyűlésen, mert a híradásokból úgy értesülünk, hogy ők is felkérték Frangepánt, legyen bizonytalan jogkörű védelmezőjük. 279 A kaproncai gyűlés lefolyásáról és a közhangulatról 1. Franjo Racki: Izvodi za jugoslavensku poviest iz dnevnike ml. Sanuda g. 1526-1533. Starine 15. (1883) 180-181. 280 A köznemesség németellenességére 1. Barta Gábor: A törökös ideológia kezdetei Magyarországon. Keletkutatás (1987 tavasz) 8-19. és Kubinyi András: Az 1505. évi rákosi országgyűlés és a szittya ideológia. Századok 140. (2006: 2.) 361-375. 281 Ferdo, S.: Saborski spisi I. 5. 282 Uo. 6. 283 1526. okt. 5. Ludbreg. Frangepán Kristóf levele Kasztellánffy Jánosnak. Laszowski. E. Mon. Habs. I. 23.
