Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
tak meg: Nemzeti Egység Pártja 11 914, a Nemzeti szocialista párt 11 285 és a Szociáldemokrata párt 7678 szavazat.3 6 Ennek folytán a város országgyűlési képviselőivé dr. Lázár Andor igazságügyi miniszter, gróf Festetics Sándor3 7 és dr. Györki Imre3 8 lettek megválasztva. Az ajánlásnál kiesett Független Kisgazdapárt a választás után elhatározta, hogy petícióval támadja meg a választást. A petíciót 809-en írták alá és 30-an nyújtották be a város polgármesterének.3 9 Április 14, 15-én folytak le az OTI4 0 választások is - teljes rendben. A helyi választmányba 11 nemzeti blokkbeli és 6 szoc.demokratát választottak be. Az országgyűlési képviselőválasztás epilógusaként a szoc. dem. párt elnöke Gombosi Zoltán folyó hó 6-án lemondott a pártelnökségről s a Magántisztviselők Országos Szövetsége helyi csoportjában viselt elnöki tisztségéről. A pártvezetőség a lemondást elfogadta, a Magántisztviselők Szöv. helyi csoportja azonban nem, sőt bizalmat szavazott neki. Folyó hó 27-én Gombosi végleg kilépett a szoc. dem. pártból és kilépő levelében többek között bejelentette, hogy ugyanazokért a célokért, amelyekért eddig dolgozott, a nemzeti élet keretében fog dolgozni tovább. Ezen levelének hatásaképpen a M. Magántisztviselők Szövetségének központi vezetősége — mint méltatlant — kizárta őt tagjai sorából. A Festetics-féle nemzeti szocialista párt e hóban Ondódon 3 fiókcsoportot létesített. Április 18-án a város polgármestere a Turul Szövetség4 1 kérelmére megtiltotta a Turul Méhely Bajtársi Egyesület működését s megtiltotta tagjai részére 36 Ujabb adatok szerint a választási eredmények a következőképpen alakultak: NEP 11 934 (38,76%), nemzetiszocialisták 11 254 (36,55%), szociáldemokraták 7599 (24,68%) szavazat. L. Hubai: i. m. II. köt. 109. 37 A Festetics-féle nemzetiszocialista párt az 1935-ös választások idején két mandátumot szerzett: Debrecenben és Enyingen (itt voltak Festetics birtokai). A párt debreceni listáját Festetics vezette, így mindkét mandátum az övé volt, de lemondott a debreceniről a lajstromban őt követő ifj. Balogh István helyi cívisgazda javára, aki a későbbiekben — elsősorban hatalmi ambíciói miatt — szinte valamennyi nemzetiszocialista pártot „végigjárta". Festetics életéről legújabban 1. Püski Levente: Festetics Sándor, a „nyilas gróf" politikai pályája. In: Történeti Tanulmányok XIII. Szerk. Velkey Ferenc. Debrecen, Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2005. 157-168. 38 Az izraelita vallású Györki Imre 1886-ban született Kürtőspusztán. Jogi doktorátusa után különböző munkássegélyező szervezetekben tevékenykedett. 1922-től Debrecen egyik országgyűlési képviselője, a nemzetgyűlés és a képviselőház egyik „legagilisebb" szociáldemokrata tagja volt, aki „felszólalásaival gyakran keltett nagy vihart". Egyike volt azoknak, akiket a nemzetgyűlés elnöke 1924 őszén, a nagy botrány kavaró Eskütt-ügy viharos tárgyalásán karhatalommal távolított el az ülésteremből. Debreceni mandátuma mellett Budapest észald kerületében is több alkalommal megválasztották. L. Országgyűlési almanach 1935-40. i. m. 277-278. 39 A debreceni választást — Lázár Andor visszaemlékezése szerint — „a közigazgatási bíróság valami formai hiba miatt megsemmisítette". Újra le kellett bonyolítani azt, és bár Lázár szerint „az eredmény ugyanaz maradt", mégis ez lehet az oka annak, hogy a debreceni választások eredményéről különböző adatok találhatóak a forrásokban és a szakirodalomban is. L. Lázár: i.m. 228. 40 Országos Társadalombiztosító Intézet. 41 A Turul az egyetemi hallgatók speciális ifjúsági szervezete volt, melynek hat országos kerületében 85 tagegyesület működött az 1930-as évek végén. A debreceni ezen belül a harmadik volt a maga 13 tagegyesületével, és az 1920-30-as évek fordulójára vívott ki magának monopolhelyzetet az egyetemi ifjúsági egyesületek között. Kétségtelen, hogy a Turul és a hozzá tartozó bajtársi egyesületek elsősorban az antiszemita jellegű megmozdulásaikkal hívták fel magukra a társadalom figyelmét. Ezek szinte évről évre ismétlődtek a numerus clausus 1928-as módosításától kezdve, folyamatosan követelték az eredeti törvény visszaállítását, sőt, szigorítását is. L. Kerepeszki Róbert: Ifjúsági egyesületek a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a két világháború között. In: Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Történetéből IV Szerk. Hollósi Gábor. Debrecen, DE BTK Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, 2006. 51-62.; Újváry Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban". In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk. Valuch Tibor. Budapest, '56-os Intézet - Osiris, 1995. 453-459.
