Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
pártszervezetek meggyengülése miatt: „Általános benyomás, hogy a Tiszántúlon a nemzeti soc. mozgalom megfelelő irányító erő hiányában szétesés előtt áll. Ez pedig nemzeti szempontból feltétlenül káros, mert bár szélsőségesek, de mégis jobboldaliak. Félős, hogy szétesésük után tagjaik nagy részét a soc. dem. fogja felszívni."33 Ez a visszaesés vezetett helyi szinten ahhoz, hogy az 1939-es választásokra a nyilasok nem tudtak jelölteket állítani a korábban bázisuknak tekintett Debrecenben és Hajdú vármegyében. A székkapitány aggodalma azonban egy szempontból alaptalan volt: a nyilasok elvesztett szavazóinak egy jelentős részét nem a szociáldemokraták, hanem a kormánypárt szívta fel, ami a választási eredményekből is kitűnik. Az, hogy a „keresztény-nemzeti elit" tagjai egyre inkább közeledtek a nyilasokhoz, kitűnik az 1939-es választásokat értékelő nemzetvédelmi helyzetjelentésből is, melyet érdemes szó szerint idézni: „A MEP nagy győzelme a választásokon nem keltett meglepetést. A nyilaskeresztes s általában a szélsőjobboldali pártok előretörését [országos szinten — K. R.] széles körben úgy ítélik meg, hogy erre szükség van, mert ezek jelenléte a képviselőházban biztosítéka annak, hogy a beígért reformok meg is lesznek valósítva és azok lényege a végrehajtás során nem fog elsikkadni."3 4 Az alábbi forrásgyűjtemény hat nemzetvédelmi helyzetjelentést tartalmaz. Kiválasztásuknál a fő szempont az volt, hogy a korszak jellemző eseményeihez, jelenségeihez, folyamataihoz adalékokat nyújtsanak, az időhatárok kijelölésekor pedig szinte önként kínálkozott a korszak két utolsó parlamenti választása. A közölt iratok mindegyike visszaadja a kor sajátos atmoszféráját, melyet a helyi és országos belpolitikai harcok mellett többek között a hitleri Németország erősödése, a revíziós sikerek, a közelgő háború baljós szelleme jellemzett. A jelentések ugyanakkor — ma már könnyen látható — a politikai jobbratolódás folyamatát is dokumentálják. Ez azért különösen fontos és érdekes, mert — ahogy már utaltunk rá — Debrecen hagyományosan tagolt politikai alapállású, inkább ellenzéki városnak számított. De a dokumentumok egyúttal „pillanatképek" is, melyek révén mód nyílik arra, hogy nemcsak egy nagyváros, hanem a vármegye politikai-társadalmi struktúráját, illetve a vidéki életet is megvizsgáljuk. Az itt közölt hat jelentés közül négy különleges belpolitikai helyzetben íródott. Ilyen, az egész forrásközleményt mintegy keretbe foglaló 1. és a 6. sz. dokumentum, vagyis az 1935. április és 1939. májusi választás után készült két helyzetjelentés, amelyek lehetőséget adnak a választások lefolyásának, jelentőségének és a helyi vezető elit általi megítélésének összehasonlítására. Kivételes politikai eseményeket taglal a 4. és az 5. sz. dokumentum, amely Gömbös Gyula halálával (1936. október), illetve Imrédy Béla első lemondásával (1938. november) kapcsolatban közöl hangulatképeket, s információkat a társadalom „keresztény-nemzeti" részének reakcióiról. Az 2. és 3. sz. dokumentum (az 1935. augusztusi és 1936. júniusi helyzetjelentés) elsősorban a helyi politikai életbe, a különböző társadalmi rétegek viszonyaiba enged bepillantást. Az iratokat a mai helyesírás szabályainak megfelelően közöljük. A jegyzetapparátus az adott ese-33 Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1937. augusztus). HBML, IV B. 901/a, 14. dob, 251/1937. ein. sz. 34 L. 6. sz. dokumentum.
