Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
nemesként vagy vitézlőként emlegetik. Apjától a szebeni házon kívül kisebb birtokokat is örökölt (egy balázstelki részbirtokot, a vízaknai gerébházat stb.). Balázstelki udvarházában legalább olyan gyakran tartózkodott, mint a városban. Az 1630-as évekre a mágnási réteg közelébe került, 1631-ben már nemzetesnek nevezték.17 3 Rövid ideig Küküllő vármegye főispánja volt, kétszer (1633-ban és 1636-1637-ben) portsa követségekben is részt vett.17 4 1643-ban II. Rákóczi György és Báthory Zsófia esküvőjén, illetve 1649 elején I. Rákóczi György fejedelem temetésén komoly ceremoniális feladatot kapott, sőt már 1647-ben minden bizonnyal regalista.17 5 Mégis, amikor a 18. század elején, tehát két emberöltővel az események után, Paul Schirmer családkönyvében megemlékezik Haller Péter fia, Péter 1662. évi haláláról, őt az utolsó szász Hallerként „ab Hallerstein" előnévvel említi, szembeállítva „az elmagyarosodott atyafiakkal" (die verungarischten Vetter), akik a szebeni ág kihaltával megöröklik a szebeni házat.176 Ennek alapján arra következtethetünk, hogy ez az ág egyfajta sajátos kettős nemzeti/nyelvi identitással rendelkezett. (Mindezt azonban jelenleg csak a szászság szemüvegén keresztül látjuk) 3. A felekezeti kötődés A két ág felekezeti kötődése a konfesszionalizáció hullámai során erősen eltérően alakult, de ennek láthatóan nem volt semmilyen befolyása a kapcsolatok erősségére. A nürnbergi helyzet jóval egyszerűbb: a város 1525-ben egyöntetűen a lutheri irányzat mellett tette le voksát, és bár egy-két Haller családtag, közöttük a nemzetségkönyv író IV Conrad Haller haláláig ragaszkodott a régi hithez, a Hallerek a 17. századra evangélikusok lettek. Kivételt csupán azok a családtagok jelentenek, akik a Habsburg-udvari vagy katonai pályán történő előrehaladás érdekében a 17-18. században katolizáltak. Ami az erdélyi Hallereket illeti, a szebeni Péter 1543-ban már biztosan a lutheri tanok híve volt, mert támogatta Hontems Reformatio}ának németre fordítását.177 Fia, Gábor azonban 1582-ben a radikális antitrinitárius Eössy Andrással együtt iratkozott be a padovai egyetemre, és forrásaink szerint maga is a szentháromságtagadó irányzat híve volt. A jezsuita történetírás szerint ő állt a rend Erdélyből való 1606. évi kitiltásának hátterében.17 8 Gábor fiai, Ist-173 1631. okt. 30. Haller Péter és felesége, Lónyai Anna ügyvédet vall a fejedelem előtt. ENMLt Haller cs. lt. 67. cs. fol. 19. 174 Bíró Vencel. Erdély követei a Portán. Kolozsvár 1921. 122-123. Az 1636-1637. évi főkövetséghez 1. Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1883. 422-494. Le kell szögezni, hogy Haller Péter nem a szász rendi nemzet képviselőjeként volt az ünnepélyes főkövetségek tagja. 175 Az 1643. évi esküvőhöz: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. X. (1637-1648). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1884. 353. (a továbbiakban: EOE X.); I. Rákóczi György temetéséhez: Horn Ildikó-. Temetési rendtartások a 16-17. századból. In: Uő: Tündérország útvesztői i. m. 326.; Haller Péter regalistaságához: EOE X. 463. 176 Siebenbürgische Bibliothek, Gundelsheim am Neckar; Archiv, Schirmersches Familienbuch 41-43. Következtetéseinket nem befolyásolja az, hogy Schirmer tévesen úgy tudja: a fiú előbb halt meg, mint apja, és az általa is használt nemzetségkönywel ellentétben azt 1663-ra teszi. Valójában az id. Haller Péter már 1649-ben elhunyt. Szádeczky L. - Boncz. Ö.: A Haller család, i. m. 61-62. 177 Gündisch, G.: Peter Haller i. m. 32-34. 178 Szabó Miklós - Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521-1700. (Fontes rerum scholaticarum 4.) Szeged 1992. 59.; Kénosi Tőzsér János - Uzoni Fosztó István: Unitario-
