Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
kelte tehát őket a közös múlt, mint a rokonság jelene, nevezetesen az a bizonyos lovagi múlt, amely ténylegesen csak 1526 és 1528 között született meg, mégpedig Georg Rixner hathatós bábáskodásával. 2. Az anyanyelv Az erdélyi Hallerek nyelvváltásának alighanem legjobb példája maga az 1528-ban elnyert, sajátos múltra visszatekintő előnév, amelyet Haller Péter is felvett és használt. A szebeni polgármester szász közegben mozgott, német anyanyelvű volt, a fordulópont, ahogy a kereskedelmi tevékenység esetében is, Haller Gábornál, még pontosabban az 1580-as években keresendő. 1583 májusában még ő is „de Hallerstain" előnévvel szerepel a Szász Egyetem egyik ítéletlevelében,16 4 azután 1587-ben egyszeriben mint Fejéregyházai Haller Gábort említik.16 5 Néhány éven belül azonban újabb változást regisztrálhatunk: 1589-ben mind Haller Mihály, mind Gábor bátyja a magyarosított „Hallerkői" előnévvel szerepel, amely ettől kezdve állandósul a családban.16 6 Csak akkor tér vissza időnként (saját használatban is) a német változat, ha német környezetben tartózkodnak, vagy németekkel kommunikálnak.16 7 Ami konkrétan a nyelvtudást illeti, a családban hagyománynak számító peregrináció révén vagy más úton az anyanyelv megváltozása után is szinte minden családtag megtanult németül. Érdekes, hogy ennek ellenére inkább latinul leveleztek a nürnbergi ággal. Német nyelvismeretükkel is összefügg, hogy az erdélyi fejedelmek előszeretettel küldték őket a Habsburgokhoz követségbe: Haller Gábort 1598-ban Miksa főherceghez, Haller Istvánt 1620-ban II. Ferdinándhoz, Haller Jánost pedig 1658-ban és 1686-ban I. Lipóthoz.16 8 A család elmagyarosodásának legjobb példája az a Haller János (1626-1697), aki nemcsak irodalmi műveiben, de a napi írásbeliségben is tudatosan kerülte a latin szavak használatát, és leveleit a korban ritka módon mindig magyar hónapnevekkel keltezte.16 9 164 ENMLt Haller es. lt. 15. cs. fol. 9. Kérdés, hogy nem játszott e közre az oklevélkiadó szerv szász volta a német előnév használatában. 165 ENMLt Haller cs. lt 35. es. fol. 1. 166 Haller Mihály 1589. ápr. 16. ENMLt Haller cs. lt. 67. cs. fol. 1., 1589. febr. 9. uo. 67. cs. fol. 5., ill. Haller Gábor 1589. jún. 23. uo. 67. cs. fol. 3. 167 Egy furcsa kivétel a váradi káptalan 1613. március 13-ai kiadványa, amelyben Haller György mint „de Hallerstein" szerepel. Ez talán azzal függ össze, hogy felesége, Nyáry Borbála az iratban is említett sziléziai származású (tehát német) Varkocs György özvegye volt. MOL F 1 GyKOL. Libri regii. 10. köt 382-387. 168 Haller Gábor 1598. augusztus 29-én induló követsége. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV (1597-1601). Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1878. 98.; Haller István 1620. február 28-án Bécsbe ért követsége a fegyverszünet ügyében. Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1879. 165-169. és 188-190.; Haller János 1659. október 19-én induló bécsi főkövetségéről újabban: Szabó András Péter. Egy újabb adalék az Innocentia Transylvaniae megjelenését követő vitához. Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények. 4. Bp. 2006. 41-45.; Haller János 1686. évi követségéhez a bőséges szakirodalmon és kiadott forráson túl: MOL P 1575, Szádeczky-Kardoss család, Erdélyre vonatkozó iratok 1. csomó, 1. tétel. fol. 1-150. (a tárgyalások anyagának egykorú másolata), ill. ENMLt Haller cs. lt. 47. cs. fol. 11-12. (az erdélyi követeknek a Diploma Halleriana egyik változatáról készített véleménye) 169 Rozsnyay Dávid leírásából kiderül, hogy Haller János bátyja, Gábor is hasonló nézeteket vallott: „Ez az ember vala az, ki deákkal elegyített magyar, s magyarral czimborált deák beszédet
