Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
Német területen az első ismert családkönyv Ulman Stromer nürnbergi kereskedőtől származik, akinek 1360 és 1403 között vezetett feljegyzései már a kifejlett műfaj számos jellegzetességét magukban hordozzák. Maga a hely jelzésértékű, mert Nürnberg a késő középkorban nemcsak a műszaki tudományok területén, de a családi történetírásban is elsőbbséget vívott ki magának.57 A 15-16. század fordulóján Nürnbergben jött létre a családkönyveknek az a meglehetősen egységes és látványos válfaja, amelyet a modern német szakirodalom illusztrált nemzetségkönyvnek (bebildertes Geschlechterbuch) nevez.58 Az új stílus előfutára a nürnbergi patrícius Lazarus Holzschuher 1509-ben elkészült második nemzetségkönyve, amely hamarosan számos követőre talált. Az újítás lényege egyrészt a jelentősen letisztult szerkezet, amelynek középpontjában a genealógia, azaz a családtagok felsorolása áll (az elbeszélő jelleg sokszor az előszóra korlátozódik); másrészt pedig a kötetek gazdag díszítése, amely a korábban is használt címerek mellett családfákat és viseletképeket is alkalmaz. A kifejezetten a városi elitre jellemző illusztrált nemzetségkönyvek sok tekintetben inkább a padovai Capodilista család 1435-ben készült családkönyvére vagy éppen az Esteiek 1479 körül befejezett, igen kevés szöveget tartalmazó képes genealógiájára emlékeztetnek, mint egy vegyes jellegű hagyományos családkönyvre.59 Formai szempontból a viselet-, címer- és epitáfiumkönyvek is közeli rokonaik.6 0 Az illusztrált nemzetségkönyvek döntő többsége a 16-17. században Nürnbergben, Augsburgban és Frankfurt am Mainban született,61 azaz három olyan 57 Haller, H.\ Geschlechterbücher i. m. 214.; Zahnd, U. M.: Einige Bemerkungen i. m. 17-18. 58 A kifejezés Hartmut Bocktól származik: Bock, H.: Die Eisenberger i. m. 446-454. Ugyanitt az illusztrált nemzetségkönyvek első listáját is összeállította, uo. 479-484. Helmut Haller von Hallerstein ezekre a reprezentatív könyvekre használta a „die eigentlichen Geschlechterbücher" kifejezést. Haller, H.\ Geschlechterbücher i. m. 213. 59 A Capodilisták nemzetségkönyvének képmelléklettel is ellátott korai ismertetése: Kari Schrauf: Familienbuch der Capodilista in Padua von Jahre 1435. H. n. 1881. Johannes Franciscus Capodilista családja eredetét Nagy Károlyig vezette vissza. - Az Esteiek képes genealógiája egyetlen egészalakos ábrázolás kivételével medallionokba foglalt mellképekből áll, amelyeket rövid szöveg kísér. Daniele Bini: Genealógia dei Principi d'Este. In: Gli Estensi. La Corte di Ferrara. Ed. Roberta Iotti. Modena 1997. 95-146. Ezeknek az itáliai példáknak van egy még közvetlenebb párhuzama is, mégpedig a birodalmi hercegi családok körében: Die Mecklenburger Fürstendynastie und ihre legendären Vorfahren. Die Schweriner Bilderhandschrift von 1526. Hrsg. Andreas Röpcke. Bremen 1995. Lengyelországban 1532-ben szerényebb méretben a Szydtowiecki családról készült hasonló, az ősgalériák előzményeként is felfogható kézirat: Petneki Áron: Identificatio, exemplum, stimulus. Mode und Rolle der Ahnengalerie in Ostmitteleuropa. In: Geschichtsbewusstsein und Geschichtsschreibung in der Renaissance. Hrsg. S. Katalin Németh és mások. (Studia Humanitatis 7.) Bp. 1989. 49. 60 A birodalmi városok címer- és epitáflumkönyveit jól reprezentálja a frankfurti városi levéltár katalógusa: Konrad Bund: Findbuch der Epitaphienbücher und der Wappenbücher. (Mitteilungen aus dem Frankfurter Stadtarchiv 6.) Frankfurt am Main 1987. Az epitáfiumkönyv műfajához 1. Fritz Viktor Arners: Epitaphienbuch. In: Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. 5. Stuttgart 1967. 932-940. 61 A frankfurti nemzetségkönyvekhez: Rolf Walther: Das Hausbuch der Familie Meiern. Ein Trachtenbuch des Frankfurter Patriziats aus dem 16. Jahrhundert. Frankfurt am Main 1968.; Pierre Monet: Führungseliten und Bewusstsein sozialer Distinktion in Frankfurt am Main (14. und 15. Jahrhundert) mit einem Exkurs. Das Melemsche Hausbuch, eine Quelle für die Geschichte der Frankfurter Stadteliten im 15. und 16. Jahrhundert. Archiv für Frankfurts Geschichte und Kunst 66. (2000) 12-77.; Hartmut Bock: Bebilderte Geschlechterbücher. Selbstdarstellung der Patrizierfamilien in Bild und Text. In: Aus Auffrichtiger Lieb Vor Franckfurt - Patriziat im alten Frankfurt. Hrsg. Andreas Hansert. Frankfurt Am Main 2000. 109-110.; Bock, H.: Die Eisenberger i. m.; Az
