Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
danze, franciául: livre defamille)46 nehezen körülhatárolható, a késő középkori és kora újkori Európa számos országában elterjedt összetett forrástípus.4 7 Zavarba ejtő változatossága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a történeti kutatás érdeklődése csupán a legutóbbi időkben élénkült meg iránta - szoros összefüggésben a történeti antropológiai megközelítésekkel. Formai tekintetben egy olyan könyv, amelynek magvát egy adott család tagjainak genealógiai, családtörténeti, önéletrajzi feljegyzései képezik, de emellett tartalmazhat oklevélmásolatokat, köztörténeti tárgyú elbeszélő részeket, kereskedelmi vagy birtokigazgatási könyvelést és számos más alkotóelemet.4 8 Jellegzetessége, hogy létrehozása után a családon belül örökítve több generáció is kiegészíti, tovább vezeti, különösen igaz ez a genealógiai és Selbstzeugnis-jellegú. feljegyzésekre.4 9 Funkciója nem csupán az, hogy segítségével egy polgári vagy nemesi család írásba foglalja és egyben kanonizálja saját múltját és jelenét, hanem az is, hogy egyúttal definiálja saját kiterjedését, illetve meghatározza saját valós vagy kívánt társadalmi helyzetét a vonatkoztatási rendszerül szolgáló közösségen belül. Azaz általában nemcsak a családi emlékezet eszköze, de egyben a reprezentációé is.5 0 46 A Stammbuch kifejezést inkább a kora újkorban használták hasonló forrásokra. Ma viszont a német tudományos szaknyelvben már a peregrináció szokásos kellékét, az album amicorumot nevezik így. A terminológiához 1. Birgit Studt: Haus- und Familienbücher. In: Quellenkunde der Habsburgermonarchie (16.-18. Jahrhundert). Ein exemplarisches Handbuch. Hrsg. Josef Pauser és mások (Mitteilungen des Instituts fur Österreichische Geschichtsforschung Ergänzungsband 44.) München 2004. 753-754. 47 A téma első rendszeres feldolgozása: Helmut Freiherr Haller von Hallerstein: Nürnberger Geschlechterbücher. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 65. (1978) 212-235. Szintén átfogó jelleggel: Hartmut Bock: Die Chronik Eisenberger. Edition und Kommentar. Bebilderte Geschichte einer beamtenfamilie der deutschen Renaissance. Aufstieg in den Wetterauer Niederadel und das Frankfurter Patriziat. (Schriften des Historischen Museums Frankfurt am Main 22.) Frankfurt am Main 2001. A képek nélküli forrásszöveg és a monográfiával felérő kommentár az interneten is elérhető: http://www.hartmut-bock.de (a letöltés időpontja: 2007. aug. 17.) Az itáliai családkönyvek első monográfiája: Angelo Cichetti - Raul Mordenti: I libri di famiglia in Italia. I. Filologia e storiografia letteraria. (La memoria familiäre 1.) Roma 1985. (A kétkötetes munkának csak ezt az első félig kutatástörténeti tárgyú részét tudtuk megszerezni) A kiadott itáliai családkönyvek jegyzéke: uo. 195-208. 48 A tartalmi sokszínűség azonban korántsem jelenti azt, hogy e könyvek vezetéséből hiányzik a tudatos tervezés. Gregor Rohmann: „mit seer grosser muhe vnd schreiben an ferre Ort". Wissensproduktion und Wissenvernetzung in der deutschsprachigen Familienbuchschreibung des 16. Jahrhunderts In: Haus- und Familienbücher in der städtischen Gesellschaft des spätmittelalters und der frühen Neuzeit. Hrsg. Birgit Studt (Städteforschung 69.) Köln-Weimar-Wien 2007. 96-98. (A könyvre Simon Zsolt hívta fel figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm.) A firenzei libro do ricordanzeva különösen jellemzőek a város kortörténetéhez kapcsolódó hosszú elbeszélő részek: Nicolai Rubinstein: Family, Memory and History. In: Art, Memory and Family in Medieval Florence. Ed. Giovanni Ciappelli -Patricia Lee Rubin. Cambridge 2000. 42-4:3. Itt szeretném megköszönni Biró Annamáriának, hogy a könyvet megszerezte számomra. 49 Az önreflexiókat tartalmazó forrásokat (elbeszélő forrásokat vagy akár egy tanúvallatási jegyzőkönyvet) nevezi a német történetírás Selbstzeugnisnak. Winfried Schulze kísérlete új terminus és tágabb definíció bevezetésére: Winfried Schulze: Ego-Dokumente. In: Ego-Dokumente. Annäherung an den Menschen in der Geschichte. Hrsg. Uő. (Selbstzeugnisse der Neuzeit 2.) Berlin 1996. 11-32. 50 A családi emlékezet nemzetségkönyvekben tükröződő átalakulására és a nemzetségkönyvek csoportképző-csoportmeghatározó szerepére: Martial Staub: Zwischen Denkmal und Dokument. Nürnberger Geschlechterbücher und das Wissen von der Vergangenheit. Pirckheimer Jahrbuch für Renaissanceund Humanismusforschung 14. (1999) 83-104. A reprezentációs szerephez: Birgit Studt: Erinnerung und Identität. Die Repräsentation städtischer Eliten in spätmittelalterlichen Haus- und Familienbüchern. In: Haus- und Familienbücher i. m. 3-6.
