Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897

ismert állomása az, hogy 1519-ben II. Ruprecht fiai lemondanak a nürnbergi ágostonos kolostor melletti házban lévő részükről unokatestvéreik, V. Wolf és I. Bartholomäus javára.34

A kereskedelmi tőkében bírt részesedésről sajnos nem rendelkezünk hasonló adatokkal, ám valószínűsíthető, hogy ott is minden a fokozatos szétválás és önállósodás irányába mutat. 2) Haller Péter Szebenbe költözésének idejére feltehetően létrejött a budai — majdani erdélyi — ág teljes anyagi függetlensége. Mindez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy az erdélyi Hallerek megszakították volna a nürnbergi rokonsággal fenntartott kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataikat. Haller Péternek ezekre a Német-római Birodalom felé irányuló fűszer- és nyersanyagexport, illetve az iparcikk-behozatal lebonyolításában nagyon is szüksége volt.3

5

A kapcsolatok erősségét jelzi, hogy 1545-től IV. Sebald Haller és mások közvetítésével komoly összegeket adott kölcsön kamatra a nehéz anyagi helyzetben lévő nürnbergi államkasszának, és később (1564-től) a nürnbergi családtagoknak is.36

A kereskedőtársaság irányítására kiszemelt, de fiatalon elhunyt ifjabb Haller Péterről pedig tudjuk, hogy 1563-1564-ben Omlási Lőrinccel (Lorenz Hamlescher) Nürnbergben járt, de az út áruinak eperjesi elkobzásával végződött.3' Az erdélyi Halierek a következő néhány évtized alatt tőké-34

Stadtarchiv Nürnberg; Stadtgericht B 14 / II. Libri conservatorii 13. köt. fol. 24r. 1519. máj. 23. (Az 1519. március 31-én tett, Buda város pecsétjével ellátott lemondó nyilatkozat átírása.) 35

Haller Péter erdélyi viszonylatban kiemelkedő kereskedelmi (a román vajdaságok, Bécs, Krakkó, Nürnberg) és pénzügyi (huszadbérlet, kölcsönök, pénzverés, bányászati befektetések) tevékenységéhez: Gündisch, G.: Peter Haller i. m. 58-72., ill. Sámuel Goldenberg-. Hallerü. Un capitol din istoria comer^ului §i a capitalului comercial in Transilvania in sec. XVI. Studii - Revista de istorie 11. (1958) 96-115. A Kolozsvárott őrzött Haller-levéltár kereskedelmi tárgyú, az ún. „Irregistrata" állagban összefoglalt iratainak, amelyekre Goldenberg és Gündisch tanulmányaiban hivatkozott, ma nincs nyoma. Ugyanez vonatkozik néhány más, nem ebbe az állagba tartozó, de hasonló tartalmú iratra. Már 1979-ben is hiányoztak, amikor Helmut Haller von Hallerstein mikrofilmeket készíttetett a teljes kolozsvári Haller-levéltárról. Utolsó adatunk róluk 1965-ből származik, amikor Goldenberg egy levél fényképmásolatát elküldte Hallernak. 36

Nürnberg városának összesen 8650 forintot adott kölcsön, míg a családnak 5750 forintot. Amikor az erdélyi Hallerek 1731-ben egy utolsó kísérletet tettek a pénz visszaszerzésére, az összeg az elmaradt kamatokkal együtt 161.320 forintot tett ki, ám nem jártak sikerrel. 1806 után pedig a bajor állam a város e tartozását végleg semmisnek nyilvánította. Goldenberg, S.: Hallerii i. m. 110-113., ill. a tanulmány vonatkozó részének német fordítása: Samuel Goldenberg-. Peter Hallers Darlehen an Nürnberg. In: Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege I. Mittelmeer und Kontinent. Hrsg. Jürgen Schneider. Nürnberg 1978. 549-556. 37

Ifj. Haller Péter 1564-ben vette át apjától az üzlet irányítását. A sikertelen útra vonatkozó adatok némileg ellentmondóak, az Omlási-örökösök 1582. évi elmondása szerint Haller már az odaúton Kassán megbetegedett, így Omlási Lőrinc vásárolt helyette Nürnbergben. Vajda János szebeni polgármester egy évvel későbbi tanúvallomásában azonban az áll, hogy Haller és Omlási együtt jutottak el Nürnbergbe. Elképzelhető, hogy Haller valóban csak később ért a birodalmi városba, de 1564 augusztusában már biztosan ott volt, mert feltűnik a városi tanács jegyzőkönyveiben. Haller és Omlási útja (az Omlási által felvett kölcsön) nyomán később per indult, ennek gazdag anyaga akár külön feldolgozást is megérdemelne. A Szász Egyetemnek a szinte teljes peranyagot tartalmazó, 1583 májusában kelt ítéletlevéle: ENMLt Haller cs. lt. 15. cs. fol. 9., 108. cs. fol. 7. 1564 augusztusában ifj. Haller Péter apja nevében azt is szerette volna elintézni, hogy az addig a városnak adott kölcsönök összevonásával egy új összeget is letéve alapítványt hozhasson létre a család számára, de kérését elutasították, és e célt csak 1569-ben sikerült apjának megvalósítania. Gündisch, G.\ Peter Haller i. m. 76-77.