Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

talomváltás és Báthory Gábor uralkodásának (1608-1613) átvészelése. Báthory trónra léptével az erdélyi politikai közéletben ugyanis Petki János látványosan háttérbe szorult. Kettőjük viszonya Bocskai halála után romlott meg, amikor Báthory megpróbálta Petkit saját pártjára vonni, de a főúr a mindössze tizenhét éves Báthory-sarj helyett a tapasztalt és erdélyi kormányzóként már bizonyított Rákóczi mellett döntött. Rákóczi lemondása után az első lépést még Petki tette meg: Báthory kolozsvári bevonulásának másnapján, 1608. március végén — betegségére hivatkozva — lemondott kancellárságáról. Az új fejedelem azonban nem érte be ennyivel, április 11-én a székely főkapitányi tisztségről váltotta le Petkit, majd hamarosan elvette udvarhely széki főkapitányi rangját is.15

8

Mivel azonban nem akarta teljesen elidegeníteni a még mindig igen befolyásos főurat, ezért tanácsosi rangját meghagyta, és nem túl jelentős diplomáciai feladatokkal is ellátta. Többszöri moldvai és portai megbízatásai miatt viszont Petki már nem vehetett részt a tényleges irányító munkában. Szűk két esztendő alatt tehát Péchi Simon után a Kornis-kör már a második fontos vezető személyiségét veszítette el. Petki visszaszorulása más szempontból is aggasztó volt. Tisztségeit ugyanis azok a katolikus politikusok kapták, akik Bocskai uralkodása alatt kiszorultak Erdélyből, ám halála után magától értetődő természetességgel tértek vissza, nemcsak az országba, hanem hatalmi pozíciókba is, ami első körben a fejedelmi tanácsot érintette. Ez a folyamat már Rákóczi Zsigmond idején megkezdődött, de Báthory Gábor uralkodása elején a Habsburg uralkodótól, II. Mátyástól várt politikai elismerés és támogatás érdekében még erőteljesebb volt a katolikus elit időleges előretörése. Sennyey Pongrác országos főkapitány lett, Petki János kancellári címét Kendy István, székely generálisságát pedig göncruszkai Kornis Boldizsár kapta. Utóbbit Báthory Gábor Háromszék főkapitányának is kinevezte. Megjelenésük már nemcsak a homoródszentpáli Kornis-körnek az uralmi válságok idején kínkeservesen megőrzött politikai pozícióit, hanem székelyföldi befolyását is veszélyeztette. Ekkor mutatkozott meg valójában, milyen súlyos veszteséget jelentett a Kornis-körből induló és a katolikus elit vezéralakjaivá váló Bogáthy fivérek halála.15

9

Korábban az ő személyük biztosította a két tábor közötti párbeszédet és az esetleges együttműködést is. A Kornis-kör Báthory Gábor fellépésével mégsem szorult perifériára, mert voltak olyan tagjai, akik a formálódó új politikai struktúrában is megtalálták a helyüket. Az öreg Balássy Ferenc, aki mindig is mestere volt a „kétfelé sántikálásnak",16

0

fiaival együtt nemcsak megőrizte, hanem még erősíteni is tudta pozícióit. Bár összességében pozitív szerepet játszott, és segítette rokonait, természetesen maximálisan kihasználta a helyzetet, hogy — időnként akár tágabb 158

Jakab E. - Szádeczky-Kardoss L.\ Udvarhely vármegye története i. m. 320-321. 159

Bogáthy Miklós 1603 júliusában Székely Mózes oldalán harcolva, a brassói csatában esett el; öccse, Menyhért pedig 1606 tavaszán halt meg. 160

Ezt unokaöccse, Mikó Ferenc megállapította meg az 1602-1603. évi események kapcsán: Mikó Ferencz históriája i. m. 162. Mikó megjegyzése nem rosszindulatból fakadt, inkább egyszerű ténymegállapításnak tekinthetjük. Mikó és a Balássyak kifejezetten jó kapcsolatban álltak, Mikó volt például ifj. Balássy Ferenc testamentumosa és gyermekeinek egyik gyámja. Balássy Ferenc testamentuma 1633. szeptember 8. s. 1. KmOL Lázár család levéltára Fasc. I. Nr 119.