Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

egyetlen fiú maradt életben. Ráadásul a fiú, Kornis Ferenc még kiskorú volt, így a család jövője mellett a jelene is igencsak bizonytalannak tűnt. Megvolt ugyanis a reális veszélye annak, hogy a férjét, felnőtt fiait elvesztő, kisgyerme­keivel és pár hónapos unokáival magára maradó özvegyet kiforgatják a vagyon­ból. Ezt vetítették elő a névrokon göncruszkai Kornis Boldizsárnak a homoród­szentpáli birtok megszerzésére irányuló meg-megújuló törekvései is.14 3 Bethlen Krisztina elsősorban vejei és unokaöccsei segítségére számítha­tott volna, de a Kornis Farkas által erőteljesen összefogott és átgondolt elképze­lések szerint irányított rokoni kör szintén belerokkant a tragikus esztendők következményeibe. A megmaradt rokonok politikai és földrajzi értelemben egy­aránt szétszóródtak. Bogáthy Menyhért, aki a gyors uralkodóváltozások alatt a mindenkori fejedelem politikájához próbált igazodni, végül Giorgio Basta fog­ságába került, és önmaga kiváltása után csak második feleségének, losonczi Bánffy Margitnak a vagyona mentette meg a teljes anyagi ellehetetlenüléstől.144 A brassói csatavesztést követően Mikó Ferenc, Bethlen Gábor, valamint az idő­sebb Balássy Ferenc és fiai kimenekültek az országból; Temesvárról, majd Belg­rádból figyelték az erdélyi eseményeket. Petki János viszont megerősödve ke­rült ki a megpróbáltatásokból. Végsőkig kitartott Báthory Zsigmond mellett, és ő volt a családban az egyetlen, aki nem csatlakozott sógora, Székely Mózes pártjához, hanem Rudolf császár és király uralmát támogatta. Ennek köszön­hetően 1601-től két évig kincstartóként működött, és Báthory Zsigmond Udvar­helyszék királybírójává, majd Giorgio Basta a szék kapitányává nevezte ki.145 Annak ellenére, hogy 1602-1603-ban bécsi és prágai követi megbízatásai miatt hosszú hónapokat töltött Erdélytől távol, mégis Petki János lett a Kornisok megmentője, és a következő évtizedben a családi politika irányítója. Visszasze­rezte a jogtalanul eladományozott vagy erőszakkal elfoglalt Kornis birtokokat, erélyes fellépése, tekintélye és kapcsolatrendszere gátat szabott minden továb­bi, a Kornis-örökség megszerzésére irányuló próbálkozásnak.14 6 Petki fontos szerepet játszott a család politikai presztízsének és Udvar­helyszéken belüli hegemóniájának megőrzésében is. Legsikeresebb döntésének Bocskai István fellépésére való gyors reagálása bizonyult. Noha a császári-kirá­lyi biztosok Erdélyében is megtalálta a helyét, felismerve az új lehetőséget, az 143 Kornis Ferenc születési dátuma nem ismert, de sógora, Petki János még mint gyermeket említette 1603-ban, egyik Sennyey Pongráchoz intézett levelében: „egy szegény árva atyámfia, Kornis Farkas fia, Ferenc maradt itt meg annyi zűrzavarban is, minthogy Kornis János (kinek Basta uram Nagyságod által gratiat, és jószágát rész szerint megadta volt) meghala. Abban az jó­szágban úgy mint haeres szállott vala az gyermek. Most Kornis Boldizsár uram elfoglalta újólag minden jószágát. Nagyságos tekintse Istent, és miben módja és igazsága vagyon, Nagyságod ne hagyja megfogyatkozni." Székely főtisztek i. m. fol. 82. 144 Bogáthy végrendeletében is kitért erre: „Mivel hogy mikor én az én szerelmes atyámfiát el­vettem, nekem Isten látja, semmi pénzem nem volt. Az nagy költségnek meg kellett lenni. Néme­tektől való féltemben sok szolgát kellett tartanom, az én szerelmes atyámfiának pedig költsége szé­pen volt, úgy annyira, hogy többet költöttem el húszezer forintjánál." Bogáthy Menyhért testa­mentuma. Radnót, 1606. március 29. Kiadása: Petrichevich Horváth Emil: Régi magyar végrende­letek. Magyar Családtörténeti Szemle 10. (1944) 95-96. 145 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. (A MOL kiadványai III. Ható­ság- és hivataltörténet 6.) Bp. 1980. 32-33. 146 Vass M.: A Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 26.; Székely főtisztek i. m. fol. 22-29.

Next

/
Thumbnails
Contents