Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

nitárius felekezethez tartozott, a vallásfilozófiai kérdések érdekelték, és min­den Erdélyben élő, illetve ott megforduló, radikális nézeteket valló teológus, fi­lozófus vagy gondolkodó kapcsolatba hozható személyével. Laza rokoni és szo­ros baráti kapocs fűzte Gerendi Jánoshoz, a korabeli Erdély egyik jelentős val­lásújítójához.12 5 Kornis mellől indult a korai szombatosság képviselője, Balássy Ferenc, aki egyik unokahúgát, Mikó Annát vette feleségül. Kornis rendszeres kapcsolatban állt a Péchi Simont örökbefogadó és a szombatosság megalapítójának tartott Eőssy Andrással is, akivel szomszédos birtokai és közös hivatali ügyei egyaránt összekötötték.12 6 Eőssy mostohafia, Péchi Simon pedig már fiatal korától kezdve tagja volt Kornis szellemi körének. Később, Kornis Juditot nőül véve, a családba is beházasodott. Kornis Farkas összeköttetésben állt még a kolozsvári radikális szász értelmiség legizgalma­sabb figuráival, Dávid Ferenc vejével, Trauzner Lukáccsal és Jacobinus Bernát­tal is. Utóbbi humanista műveltségű tudós és orvos volt, aki Trauznerrel és Bogáti Fazakas Miklóssal részt vett Dávid Ferenc védelmében, és egy időben mint Gerendi János orvosa is tevékenykedett.12 7 Bogáti Fazakas Miklós szintén szorosan kötődött Kornishoz: udvari papjaként és gyermekeinek tanítójaként 1585 és 1591 között Homoródszentpálon élt és alkotott.12 8 Ezzel a háttérrel Kornis Farkas és köre természetes szövetségese lehetett Kovacsóczynak a kato­likus befolyás elleni harcban. A neves kancellár számára Kornis másik vonzerejét a körülötte nevelkedő ifjak jelentették, akik nemcsak rokonai, hanem gyámfiai is voltak, így nevelte­tésükről és házasságukról is Kornis döntött. Saját fiai mellett — koruk miatt ekkor még csak Kornis György és Miklós jöhetett szóba — unokaöccsei, neveze­tesen Petki János és Ferenc, Bánffy István és Mihály, valamint búni Bethlen Farkas taníttatásáról kellett gondoskodnia. Ez a fiatal társaság természetesen Kornis más unokaöccseit és rokonait is idevonzotta, így például a Bogáthy fiúk, Miklós és Menyhért egy ideig szintén nála nevelkedtek.12 9 Az 1590-es években újabb tagokkal bővült a kör: a vargyasi Dániel fiúkkal, valamint iktári Bethlen Gáborral és Istvánnal. Utóbbiaknak 1596-ig Lázár Andrással együtt Kornis volt a gyámja, majd Lázár halála után 1600-ig, Bethlen Gábor nagykorúsításáig egyedül irányította sorsukat.13 0 125 Gerendi szellemi fejlődéséről és a gerendistákról Pirnát Antal. Arisztoteliánusok és anti­trinitáriusok, Gerendi János és a kolozsvári iskola. Helikon (1971) 363-392.; Uő: Gerendi János és Eőssi András. Irodalomtörténeti Közlemények (1970) 680-684. 126 Dán Róbert: Eőssi András és az erdélyi szombatosság genezise. Irodalomtörténeti Közlemé­nyek (1975) 572-577. 127 Bónis György - Valentiny Antal: Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve (1602). Kolozsvár 1947. 3-11. I2R Előtte rövid ideig Gerendi János, majd Balássy Ferenc udvarában élt. Homoródszentpálon, Kornis udvarában írta több művét, mint például a főművének tartott Apocalypsisnek magyarázatja című alkotását. Jakab Elek: Bogáthi Fazakas Miklós, XVI. századi magyar theológus és költő. Ke­resztény Magvető 15. (1875) 1-14., 159-186. 129 A Petki fivérek apja, Petki Mihály 1582-ben, Bethlen Gergely 1567-ben halt meg, a Bánffy fiúk 1591-ben, a Bogáthyak 1596-ban lettek árvák. 130 Lázár és Kornis Bethlen Gábor és István feletti gyámságáról, majd Kornis gyámi elszámo­lásáról: MOL 1870. fasc. 1. t. 4. fol. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents