Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Bogáthy Boldizsár szép karriert futott be: az 1580-as évek végén Marosszék királybírója, 1594-től haláláig Fehér vármegye főispánja volt. Kornis Farkas szoros kapcsolatban állt sógorával, az 1595. évi hadjáratban Bogáthy Kornis helyetteseként vett részt.7 7 Családi összetartozásukat mutatja, hogy elsőszülött fiaik is együtt nevelkedtek.7 8 A Bogáthy-Kornis rokonságból nyílván mindkét félre nézv§ számos anyagi előny(is) származott, ezek közül Radnót sorsán érdemes röviden végigtekintenünk. Radnótot Báthory István kobozta el a Bogáthyaktól 1575-ben, mert Bogáthy Gáspár — akit a fejedelem ki is végeztetett — Bekes Gáspár oldalán támadt ellene. Radnótot ezután Bogáthy Klára fia, Kendy Ferenc kapta meg. Az ő leányát, Kendy Zsófiát Kornis Margit fia, Bogáthy Menyhért vette feleségül, és szerezte vele vissza a várat és uradalmát. 1607-ben, Bogáthy halála után, unokatestvére, Petki János kapta meg, aki felesége révén ugyancsak kötődött a Kornisokhoz. Petki 1612. évi nótáztatása után néhány zavaros évet követően Radnót Petki sógorához, Péchi Simonhoz került. Mint a későbbiekben erről majd szó lesz, Péchi felesége Kornis Farkas leánya, Kornis Judit volt, így Radnót végül Kornis özvegyének és árva unokájának, Bethlen Krisztinának és ifjabb Székely Mózesnek lett menedéke.7 9 A középső Kornis lány, Ilona házassága oltszemi Mikó Ferenccel ebben az időszakban egyelőre nem jelentett többet, mint hogy a Kornisoknak Sepsiszékben is sikerült kiépíteni a hídfőállásukat. A szűkebb család történetében gyermekeik válnak majd fontossá a Kornis klientúra számára. A fent felsorolt házasságok létrejöttében Kornis Miklós és részben már Kornis Mihály játszott meghatározó szerepet. Az elsődleges cél a széken belüli stabilitás biztosítása volt. Taktikájuk szerint nem a „nagy fogástól", azaz egyegy szerencsésen megkötött jó partitól várták a további előnyös házasságokat, hanem a fokozatosság elve szerint haladtak: ahogy nőtt a vagyon és a tekintély, annak megfelelően, a kitágult lehetőségekhez alkalmazkodva léptek egyre rangosabb családokkal „dinasztikus" szövetségre. így jutottak el Kornis Mihály első két házasságától a Petkiekkel és Bogáthyakkal való rokoni kötelékekig. Ez a két család a Kornisokhoz való csatlakozásuk előtt is már jelentős hatalommal, jószággal és tekintéllyel rendelkezett, és a széken belül alakulgató Kornis kapcsolati háló fontos eleme lett. A két Kornis fiú utolsó házasságaikat már saját elképzeléseik szerint, sokkal jobb kondíciók alapján köthették, és ezek a frigyek a családi politikának már egy teljesen más dimenzióját jelentették. Kornis Mihály ugyanis harmadízben a már említett Erdélyi Sárát vezette oltár elé, ami a Kornis-Erdélyi rokonság kezdeteit jelentette (1. a mellékelt családfát).8 0 77 Székely főtisztek i. m. fol. 172-173. 78 Vass Miklós: Bogáthy Miklós külföldi tanulása. Erdélyi Múzeum (1907) 321-327. 79 Radnótnak az 1594, 1603 és 1612 körüli képlékeny időszakban rövid időre más birtokosai is voltak: Geszthy Ferenc, göncruszkai Kornis Gáspár, majd később fia, Boldizsár, Alia Farkas és Rákóczi Zsigmond. Kovács A. : A radnóti várkastély i. m. 13-15.; Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon. (Humanizmus és reformáció 13.) Bp. 1987. 179-180. 80 Vass Miklós szerint már 1562-ben házasok voltak, de véleményét semmilyen adattal nem támasztotta alá. Vass M.: A Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 24. Az az Erdélyi Sára viszont, akit a genealógiai szakirodalom Kornis Mihály feleségeként ismer, 1562-ben túl fiatal lett volna még a házassághoz, mivel szülei 1555 körül házasodtak össze. Borbála nevű nővérének esküvője 1574-ben volt, ez alapján is feltételezhetjük, hogy a Kornis Mihály - Erdélyi Sára frigyre is leghamarabb csak
