Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Ifjabb Miklós neve az 1530-as évek elején tűnik fel először a forrásokban, de valószínűleg tehetséges katona és jó szervező lehetett, mert rendkívül gyorsan emelkedett a széki rangsorban: 1538-ban már Udvarhelyszék főkapitányaként szerepelt.4 1547-ben táblai ülnök, 1548-ban a Fráter György mellé rendelt tanács tagja lett.5 Mivel már Szapolyai János király halála után I. Ferdinándhoz húzott, 1552-ben örömmel fogadta a magyar uralkodó erdélyi berendezkedési kísérletét.6 Az interregnum alatt nyerte el újabb széki tisztségét: 1555-ben Udvarhelyszék főkirálybírói tisztét is megkapta.7 Noha János Zsigmond visszahívását kezdetben mereven ellenezte, 1556 elejére megváltozott véleménye, és Petrovics Péter törekvéseit kezdte támogatni. A Habsburg-párti erdélyi vajdák hiába próbálták Ferdinánd hűségére visszacsábítani — állítólag háromszáz aranyat és száz jobbágyot ígértek neki8 —, nem jártak sikerrel. 1556 márciusában a szászsebesi országgyűlés Petrovics Pétert választotta helytartónak, és mellé hattagú helytartói tanácsot rendelt a három nemzetből, amelyben Kornis a székelység képviseletében kapott helyet.9 János Zsigmond és Izabella királyné decemberi hazatértét azonban váratlan halála miatt már nem érhette meg.1 0 Kornis Miklós karrierje — minden tehetsége ellenére is — szinte hihetetlennek tűnik annak a fényében, hogy sem Székelyföldön kívül, sem Udvarhelyszéken belül nem volt jelentős birtokok tulajdonosa, még élete végén sem. A birtokállománya minden bizonnyal elégtelen lett volna országos tisztségek megszerzéséhez, ám magán a Székelyföldön belül a 16. század közepén alig találunk az övénél jelentősebb méretű birtokokat. Valójában éppen a Kornisok lesznek az elsők, akik egy vármegyei szintű birtokkomplexum létrehozását célozták meg. Az egész Székelyföldet tekintve olyannyira egyedülálló volt ez a kísérlet, hogy a székek legtekintélyesebbjei még a 17. század első felében is a Kornisokénál jóval kisebb széki birtokokkal rendelkeztek. Jó példa erre Lázár István, Csík- Gyergyó- és Kászonszék mindenható ura, aki 1614-ben 54 jobbágyával a szék legtehetősebbje volt.1 1 Ha Kornis Miklós csak az erdélyi politikai életben ért volna el sikereket, családja talán megrekedt volna azok között a székely famíliák között, akik csupán egyetlen kimagasló és utolérhetetlen teljesítményt nyújtó ősükre lehettek büszkék. A nagy előd azonban saját karrierjén túl a családépítés és a birtokszerzés terén is meghatározó alapokat fektetett le (1. a mellékelt térképet). 4 Székely Oklevéltár. Új sorozat. I-VI. Szerk. Demény Lajos - Pataki József - Tüdős S. Kinga. Budapest-Bukarest-Kolozsvár 1983-2000. (a továbbiakban: SZOKL) II. 41. 5 Erdélyi országgyűlési emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. I-XXI. Bp. 1875-1898. (a továbbiakban: EOE) I. 238. és Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552-1556. (Fons Könyvek 1.) Bp. 2002. 138. 6 EOE I. 52. 7 SZOKL III. 309. 8 EOE I. 477. 9 EOE I. 571. 10 Halálának pontos dátuma nem ismert, az utolsó róla szóló adat 1556. augusztus 17-éről maradt fent. Vass M.: A Homoródszentpáli Kornis-család i. m. 20. és Székely oklevelek i. m. 127. 11 Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár; Udvarhelyszék levéltára, Székely Láda (a továbbiakban: KmOL) 56. sz. VIII. 1. Az 1614. évi conscriptio; Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felében. (Erdélyi Tudományos Füzetek 254). Kolozsvár 2005. 186.
