Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
az végekről, országtokbúi kiküldjétek."78 Ali pasa nem nagyon értette, hogy pontosan mit is gondolt a főherceg, hiszen eddig abban biztosak voltak a török oldalon, hogy legalább Erdély a kezükben marad. Mátyás levele és a két Habsburg-udvar (Prága és Bécs) egységes fellépése Erdély érdekében látszólag új helyzetet teremtett. Azonnal rá is kérdezett a pasa Rákóczira, mit is jelentenek a főherceg szavai.7 9 A prágai udvar a fenti tervekkel összhangban tervezte az erdélyi kérdés rendezését. Az ország élére olyan valakit akartak beküldeni, aki a katolikus egyház pozícióit visszaállítja. Erre két Báthory tűnt alkalmasnak: vagy Zsigmond, akivel az év folyamán kétszer is komolyan tárgyaltak a visszatérésről,80 vagy Gábor, akinek a neve — mint fentebb jeleztem — már az év elején is felmerült. Május 23-án elkészült az erdélyi rendekhez küldendő követség anyaga, amelyből kiderült, hogy Rudolf császár Báthory Gábort nevezte ki gubernátorrá.8 1 Az utasításban megfogalmazott elgondolás az erdélyi viszonyok rendezésének forgatókönyvét határozta meg, legalábbis annyiban, hogy Báthory Gábor bevitelét úgy akarja végrehajtani, hogy mind Rákóczi Zsigmondot, mind Homonnait megjutalmazza visszalépésükért. Mint látni fogjuk, 1608 elején tényleg hasonló megoldás született majd; e tervezet azonban még ekkor nem valósulhatott meg, hiszen Prágában leállították a követség indulását, feltételezhetően Sennyey Pongrác missziója miatt. Ettől függetlenül fontos kiemelni, hogy a megoldási javaslat Prágából indult ki.8 2 Az ötlet azonban a magyaroktól származott. A követutasítás kiállítása előtti napokban az uralkodó a Magyar Udvari Kancellária Homonnai számára grófi címre és 300.000 tallért meghaladó értékű birtok adományozására tett javaslatot, amelyet már amúgy is birtokba vett. Erre azonban komoly feltételt szabtak: Homonnai adja vissza Bocskai török koronáját.8 3 Szilágyi Sándor a bécsi levéltári anyag, elsősorban a Hungarica gyűjteményben őrzött levelek alapján világosan igazolta, hogy Báthory Gábor nagyon 78 Uo. fol. 113-114; ugyanaz még egyszer fol. 115-116. Bécs, 1607. 06. 24. Név nélküli levélfogalmazvány Ali budai pasához, ám teljességgel bizonyos, hogy Mátyás főherceg levele. 79 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. C. (1607. VI-VIII.) fol. 13. Buda, 1607. 07. 16. (gregorián naptár szerint 1607. 07. 26.) Ali pasa Mátyás főhercegnek; EOE V 530-531. Nr. LXXI.; Bayerle, G.: The Hungarian Letters i. m. 96-96. Nr. 76. 80 EOE V 332. Illésházy István kész tényként írta Rákóczi Zsigmondnak, hogy Báthory Zsigmond hamarosan visszatér, így óvakodjon tőle.; ill. ETA III. 118-119. 81 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. A. (1607. I-V) fol. 40. Prága, 1607. 05. 23. A császár körlevele Báthory Gábor gubernátori kinevezése érdekében; EOE V 524. Nr. LXVL; ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. A. (1607.1-V) fol. 34. Prága, 1607. 05. 23. A császár válasza az erdélyi követségnek, amely Rákóczi megerősítését kérte. Követeket küld hozzájuk Forgách Zsigmond és Dóczy András személyében.; Trócsányi úgy vélekedett, hogy Rudolf nem döntött az erdélyi kérdésben. Báthory Gábor kinevezése gubernátorrá, illetve a követség anyagának kiállítása azonban a döntés maga. Mindez pedig nem júniusban történt, hanem már egy hónappal korábban. Vö. Trócsányi Zs.: Rákóczi Zsigmond i. m. 99-100. 82 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. A. (1607. I-V) fol. 66-67. Prága, 1607. 05. 23. A császár követutasítása; Veress, A. : Documente privitoare i. m. 19-20. Nr. 16. Pontokba szedve azok az érvek, amelyek miatt Báthory kerül Erdélybe hatalomra, nem Homonnai vagy Rákóczi. Az első ezek közül, hogy a katolikus vallást erősíti Erdélyben. 83 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. C. (1607. VI-VIII.) fol. 67v. Prága, EOE V 342:1. 1607. 06. 19.
