Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
udvar egyik neves török tolmácsával is levelezett. Az alapvető kérdés a béke fennmaradása volt. Ugyanakkor futott be Mátyás főherceghez a felső-magyarországi királyi biztosok jelentése is, és ez a két hírforrás kétségbeejtőnek mutatta a helyzetet. A legfontosabb várak átadását ugyanis Homonnai elszabotálta, miközben az erdélyi fejedelemséget követelte („den Principaten Transylvaniae affectiert"). A hajdúkat maga mellé vette birtokaira, és oszmán követséget fogadott. Ali pasával szorosra fűzte kapcsolatát, sőt őt magát a törökök leveleikben már királynak szólították. Mindezek ismeretében Mátyás főherceg megrótta testvérét, hogy bár ő többször kérte pénz és követség indítását a Portára, mégsem történt semmi.63 Homonnai közben annak ellenére is rendületlenül haladt megkezdett útján, hogy Kassáról visszautasították erdélyi hatalmi igényét. Míg azonban eddig teljesen nyíltan lépett fel a fejedelemségért, 1607 áprilisától lépéseit lehetőleg titokban folytatta. Fentebb többször utaltam rá, hogy márciusban két török követség kereste fel Homonnait. Mivel most már nagyon óvatosak voltak az érdekeltek, egyedül a források elszórt adatai adnak támpontokat a kérdés tisztázásához. Az első követség március első felében érkezett meg Ungvárba, ahol Homonnai fogadta a budai pasa kethüdáját, és átvette a szultán levelét, illetve elfogadta a kaftánt. Ezt tekinthetjük az első tényleges lépésnek a szultáni megerősítés menetében. A második követség március 20. körül érkezhetett meg, amely az erdélyi fejedelemségbe való beiktatás okmányait és hatalmi jelvényeit hozta. Erről a kassai részgyűlést Ung vármegye értesítette, amiért azután el kellett szenvednie Homonnai éles kirohanását. O ugyanis azt állította, hogy amióta Ungvárról kijött (és átköltözött Kővárra), semmilyen törökkel nem találkozott, nem vette az ajándékukat és nem is „nyájaskodott" velük. Mikor visszaindult Ungvárra, akkor hallotta, hogy két török követ jön hozzá, akik elől „elbujdosott". Sőt jelentette érkezésüket a kassai királyi biztosoknak, és azt ígérte, hogy ha rátalálnak is, úgy viseli magát előttük, hogy ezzel a magyar uralkodó érdekeit ne sértse. Azt akarta, hogy együtt, azaz ő és a királyi megbízottak emberei fogadják a követeket, akikkel közösen akart választ adni nekik.6 4 Kicsivel később Rákóczi Lajos értesítette a királyi megbízottakat, hogy a török követeket Debrecenbe vitték, és onnan a Nyírségen át tovább kísérték Homonnaihoz. Debrecenben a nép Homonnait kívánta vezetőnek, és a hajdúk is ezen a véleményen voltak.6 5 (A hajdúk elégedetlensége, mivel őket Bocskai adományaitól láthatóan meg akarták fosztani, és a környezetükben felbukkanó török követség ugyanakkor már előrevetette utóbb jelentőssé vált felkelésüket, amely a fejedelmi trónért folyó küzdelem egyik következménye lett.) Emellett pedig Nyáry Pál úgy tudta, hogy a hírek a fejedelmi konfirmáció érdekében jövő 63 ÖStA HHStA Turcica Kt. 91. 1607-1608. fol. 27-28. Bécs, 1607. 04. 7. Mátyás főherceg levele II. Rudolf császárnak. 64 Komáromi A.: Rákóczi Zsigmond i. m. 286-287. Szinyérváralja, 1607. 04. 03. Homonnai Ung vármegyének. 65 Komáromi András: Az 1607-iki hajdulázadás történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények 4. (1891) 234-235. Rákóczi Lajos a királyi biztosoknak Kassára.
