Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
Hatalomra kerülésével Rákóczi ezt, az Illésházy szorgalmazta rendezési tervet rúgta fel: „Micsoda lelkiismeretű magyar az, aki hazájának és a magyar nemzetének javát és megmaradását inkább nem kívánja, nemhogy a maga hasznát." - vélekedett a magyar nagyúr. Véleménye az volt, hogy Rákóczi lépését sem a Habsburgok, sem a törökök nem fogják jó néven venni. Az a magyarázat pedig, hogy ezzel Rákóczi csak a libera electio lehetőségét védte volna meg a fejedelemségben, szerinte nem volt elfogadható, hiszen ily módon Homonnait is megválaszthatta volna az ország. Azért azt ajánlotta, lépjen vissza Rákóczi, és egyezzen meg vetélytársával. Illésházy vélekedése alapján megállapítható, hogy az öreg politikus teljesen egyetértett Homonnai erdélyi felléptetésével, a korábbi, kassai terv kidolgozásában is bizonyára részt vett.4 6 Jó lenne persze tudni, hogy Illésházy a régi vagy az új naptárt használta-e ebben az időben. Ennek azért lenne különös jelentősége, hogy megállapíthatóvá váljon, vajon a fenti véleményt azelőtt fogalmazta-e meg, mielőtt befutott Ali pasa levele — amelyről Homonnai követe is említést tett —, vagy pedig ettől függetlenül is határozottan ellene volt Rákóczi hatalmi ambícióinak? Jelenlegi ismereteim szerint hajlok arra, hogy a most elemzett irat már a gregorián naptár szerint keletkezett március 22-én, és akkor erősen hatottak rá a pasa levelében olvasottak. Ali pasa ugyanis világosan megfogalmazta, hogy Rákóczit csalárdsága nem juttathatja trónra. Homonnai követe pedig mindenről részletesen beszámolt neki. Majd tovább is küldte a nagyvezírhez Belgrádba, hogy ott is jelentsen. Egy főemberét ugyanakkor a kaftánnal már útba is indította Homonnaihoz. Végül megemlítette neki, hogy a Portáról megjöttek a levelek ura beiktatására, amelyek Budán nála találhatók, és egy szép, drágakövekkel kirakott szablya és kaftán is érkezett. Ha pedig Rákóczi nem lép vissza szép szóval, akkor erőszakkal fogják megsegíteni Homonnait Erdélyben, mert a Bocskainak tett ígéretet nem másítják meg.4 7 Bizonyára még nem olvasta Rákóczi Zsigmond Illésházy sorait, amikor útnak indította Bécsbe Széchy Tamást, hogy bejelentse erdélyi megválasztását és hűségét Mátyás főhercegnek. A követ útközben meglátogatta Illésházyt Bazinban, aki látszólag kemény véleménye megváltoztatására is rábírható volt. Legalábbis erről beszélt Széchynek, miután végighallgatta tőle az erdélyi választás történetét. Úgy vélte, ez Isten döntése lehetett, és bár eddig kifejezetten Homonnait támogatta, ezután hajlik a történtek elfogadására. Azt tanácsolta Széchynek, induljon tovább Bécsbe, ahol még sokan támogatják Homonnait. A követ mellékletben elküldte Rákóczinak az egri pasa levelének másolatát, amelyet Rimaszombaton kapott kézhez, és amelyből egyértelművé vált, hogy Homonnai és Nyáry Pál segítségért fordult a törökökhöz.4 8 Bár Illésházy szavai bizonyára megnyugtatták az erdélyi követet, a fentiek alapján kétséges, hogy komolyan gondolta az agg magyar főúr Homonnai végleges ejtését, vagy csupán várakozó álláspontra helyezkedett. 46 ETA III. 117-119. Illésházy István levele Rákóczi Zsigmondnak, Trencsén, 1607. 03. 12. 47 Szilágyi, Sándor: Illésházy István török levelezése 1607-1609. Történelmi Tár 1879. 67-68.; Gustav Bayerle: The Hungarian Letters of Ali Pasha of Buda 1604-1616. Bp. 1991. 84-86. Nr. 66. 48 Torma K: Okmányok i. m. 117-118. Pozsony, 1607. 03. 24. Széchy Tamás Rákóczi Zsigmondnak.
