Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773

„mivelt világhoz" helyett „haladó világhoz", „semmi szólója" helyett „semmi szólása", „széttöredeznek" helyett „összetöredeznek"3 2 , „ultramontán" helyett „ultramontanismus"3 3 , „legőszintébb elismeréssel" helyett „legnagyobb elisme­réssel"3 4 , „én már nem reméltem" helyett „én már nem hiszem többé", „nagyon igaz" helyett „el kell ismernem"3 5 , „kutathassa" helyett „kutassa"3 6 , „szónokla­ti" helyett „szónoki"3 7 . Helyesírás A központozás és a stílussajátosságok többször önkényes megváltoztatá­sáról már említés történt.3 8 Helyesírás tekintetében Kossuth maga sem volt mindig következetes (példá­ul a nagy kezdőbetűk használatában megszólításokban, idegen szavaknál, az egy­be- vagy különírásban, magán- és mássalhangzók hosszúságában, a c/k illetve s/sz használatában idegen eredetű szavakban), a sajtóbeli közlés pedig hol tükrözte Kossuth megoldását, hol nem. Kossuth Ferenc viszont általában a 19-20. század fordulójának magyar helyesírását alkalmazva közölte a szöveget.3 9 Más esetekben bizonyos hangtani sajátosságok következetes alkalmazása fi­gyelhető meg Kossuth Lajosnál. Például az i-zés a „-ként" ragban (ekkint, mikint), egyes szavak mássalhangzó rövidüléseiben (rosz, fen, ahoz), illetve mássalhang­zó-nyúlásban (tőlle, felszóllít, sajnállatomra, beszélleni). A KLI VIII. kötete azon­ban az esetek elsöprő többségében akkor is kiirtotta ezeket a sajátos (táj)nyelvi formákat, amikor azok a sajtóbeli közlésbe még átmentődtek. Ugyanez elmondható a Kossuthnál időnként előforduló régies szóalakok­ról is (például „lelki épületére" helyett „lelki épülésére",4 0 „hősiebb" helyett „hősiesebb",4 1 „intézvények" helyett „intézmények"4 2 olvasható a KLI-ban). Kossuth Ferenc az értelemzavaró elírásokat (jelentős részük valószínűleg nem is Kossuthtól származó toll-, hanem sajtóhiba volt) megjegyzés nélkül javí­totta („plectantur"-t „plectuntur"-ra,4 3 „crimen lesae"-t „crimen laesae"-re,44 32 Wagner Ferencnek. Turin, 1870. okt. 15. 33 Együttes válasz sokaknak II. Turin, 1871. jan. 12. 34 Helfy Ignácnak [lírányi Dánielnek], Turin, 1872. máj. 18. 35 Krivácsy Józsefnek. Turin, 1873. dec. 14. A KLI-ban közölt szövegben még számos további stiláris változtatás található a Magyar Újság 1874. (8.évf.) január 3-i számában megjelent szöveghez képest. 36 Simonyi Ernőnek. Turin, 1874. márc. 10. 37 Helfy Ignácnak. Turin, 1874. aug. 25. 38 Kossuth Lajos leveleinek nyelvezetére, stiláris sajátosságaira és helyesírására 1. Pásztor Emil: Kossuth Lajos levele Szemere Miklóshoz 1840 nyarán. Magyar Nyelvőr 101. (1977) 330-338.; Szathmári István: Kossuth nyelve és stílusa kilenc 1845-1846-os hivatalos levele alapján. In: A csongrádi Kossuth-levelek. Hasonmás kiadás a csongrádi Tari László Múzeumban őrzött kilenc Kos­suth-levélről. Szerk. Szűcs Judit. Csongrád, 2001. 66-75. 39 A magyar helyesírás 19-20. századi alakulásásról 1. Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő, Pusztai Ferenc. (Osiris tankönyvek). Bp., 2003. 705-709. 40 A Magyar Újság szerkesztőjének. Valdieri, 1870. júl. 14. 41 Szathmáry Istvánnak. Turin, 1872. júl. 17. [11873. jan. 17.] 42 Helfy Ignácnak[?]. Turin[?], 1874. ápr.[?]. 43 Barvart Antalnak. Turin, 1870. márc. 4. 44 A Magyar Újság szerkesztőjének. Valdieri, 1870. júl. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents