Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773
szerkesztője feltehetően a Magyar Újságra támaszkodott, és nem vette magának a fáradságot, hogy az első közlésnek utánanézzen. A levelek Kossuth Ferenc általi közlésében gyakran előfordulnak kihagyások is a sajtóbeli közléshez képest. Időnként egy-két szó marad ki. így van ez az 1869. január 11-i , 1870. február 17-i és 18-i, március 4-i, október 15-i, december 30-i, 1871. január 12-i, november 8-i, 1872. szeptember 7-i [! 1873. szeptember 8-i], valamint 1874. február 20-i Madarász Józsefhez és ugyanezen év áprilisi, továbbá egy glasgow-i ismerőséhez intézett augusztus 25-i levelében. Más esetekben egész bekezdés(ek) maradt(ak) ki, mint az 1870. május 5-i, 1871. február 21-i, 1872. május 18-i, továbbá az 1873. december 14-i és az 1874. január 18-i levélnél. A hiátus következtében több esetben lényeges értelemmódosulás következik be, értelmetlenné válik a szöveg, vagy megbicsaklik gondolati íve. A elsőre példa Kossuth sokszor említett 1872. május 18-i levele, amelyben a KLI-ban eszközölt módosítás (egy sor kimaradása) következtében a trialista kísérlettel kapcsolatban Tisza és a 48-as Pártnak ettől eltérő álláspontja összemosódik: „Nem igy áll a dolog, hanem igy: Andrássy Gyula Magyarország nevében rágyutotta a házat a cseh nemzetre. Erre Tisza azt mondotta, nem kellett volna rágyutania, de mert rágyutotta, hát hagyjuk égni - Önök pedig azt mondták roszul tette hogy rágyutotta, de mert ég s Magyarország nevében lett meggyújtva, hát segitsünk oltani." (A szövegek közti különbséget itt és a továbbiakban dőlt betűvel emeltem ki.)2 5 Az 1874. január 18-i levélben azáltal, hogy az alábbi kurzíválással jelzett rész nem került közlésre a KLI-ban, értelmetlenné vált a(z összevont) mondat: „A közösügyes alap az ellenzék közjogi elveinek merev tagadása, egyenes ellentéte; mint viszont ezek amannak. Aki a balközép közjogi elveit fel akarja tartani: az nem ajánlkozhatik a közösügyes alapon kormányt vállalni, a ki erre ajánlkozik, az nem tartja fenn pártja elveit; ha mondja, hogy teszi, üres hangot mond." A gondolati ív megtörése szintén megfigyelhető az 1874. január 18-i levélben. A levélből ugyanis kimaradt a következő mondat is: „Majd gondoskodik erről a soha jól nem lakható moloch, mit »birodalmi egységnek s nagyhatalmi állásnak« neveznek." Kossuth arra gondolt, hogy az összbirodalmi és nemzetközi politikai szempontok előtérbe erőltetése gondoskodik arról, hogy „közjogi elveit még az ellenzék is szépen aludni küldje"; a kihagyás következtében a szövegből azt olvashatjuk ki, hogy Kossuth szerint az említett szempontok gondoskodnak arról, hogy a magyar nemzet önállósági törekvéséről a figyelemet elfordító bajoknak ne legyen szűkében az ország. A kihagyások többsége valószínűleg figyelmetlenségből eredt, más esetekben feltételezhetően a terjedelem csökkentését célozta a rövidítés,2 6 vagy a szándék a 25 Az 1872. május 18-i levél Magyar Újságban, közölt részletének és a kézirat megfelelő részének szövegét összevetve kiderül, hogy az újságban a levélrészlet első mondatából kimaradt két szó: „Tisza Kálmán számadó beszédét olvastam a lapokban." A két szöveg között azonban további tartalmi eltéréseket nem találunk. 26 Pl. az 1874. január 18-i levélben a záró bekezdés megegyezik az újságban megjelent szöveggel, az előtte lévő bekezdés azonban hiányzik a KLI-ból. Feltételezhető tehát, hogy nem véletlen kihagyással állunk szemben.
