Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
Dr. Richard Rotter, a budai főreáliskola tanára 1855-1860 között. 1860 végétől a magyarországi levelezők összekötője körülbelül 1862 elejéig. Ezt követően az olmützi főreáliskola tanára, de 1865 januárjától újra Pestről keltezett jelentéseket találhatunk tőle.146 Aurel Schiller, Kassáról keltezett levelek 1861 őszéről. Dorde von Stratimirovic volt tábornok, Leopold Mandl-on, a minisztérium bécsi bizalmas levelezőjén keresztül fizetnek neki 1866. augusztus-1867. március között havi 300 Ft-ot. A szerb nemzeti mozgalom vezetője 1848-1849-ben. Szeberenyi levelező, jelentéseket küldött 1860 ősze-1861 ősze között, illetve 1866 nyarán.147 Szekrényessy András 1854-től a pesti országos főtörvényszék tanácsosa, majd 1860 nyarától alelnöke. Az 1860 novembere és 1861 márciusa közötti időszakból sok jelentése maradt fenn.148 Várady Adám 1859-ben útlevéllel hagyta el Magyarországot, 1860 tavaszán Bukarestben a Magyar Közlöny egyik szerkesztője volt. 1860-tól az itáliai magyar légió tagja létszám feletti őrnagyként, de Türr István elleni szervezkedés miatt kizárták a légióból. 1861 őszén jelentkezett a frankfurti osztrák követségen, büntetlen hazatérést kért és konfidensi szolgálatokat ajánlott Máramarosban (testvére Várady Gábor országgyűlési képviselő volt). Mecséry azonban a külügy- és a hadügyminiszterrel egyetértésben 1862 elején inkább Genovába küldte (fedőneve: Mada) féléves próbaidőre. Ennek leteltével azonban elégedetlenek voltak a tevékenységével, a kapcsolat feltételezhetően megszakadt ekkor.149 Wass Sámuel gróf - neve alatt egy részletes életrajz áll mindenféle utalás nélkül arra, hogy miért szerepel a levelezők anyagában a feljegyzés. Más levéltári fondokban nem találtunk adatokat arra, hogy Wass a rendőrség bizalmi embere lett volna.150 Zerffi Gusztáv15 1 146 Vö. Szinnyei József id. mű. 11. köt. Budapest 1906. 1265-1266. 14 ' Tudósításait Bécsből, Pest-Budáról, illetve egy alkalommal Békéscsabáról keltezte. Levelei ugyanakkor főképp a Felvidékről származó információkat továbbítottak. Feltehetőleg azonosítható Szeberényi János Mihály Selmecbányái protestáns lelkésszel, aki Szinnyei információi szerint 1860-tól Bécsben élt. Szinnyei lexikona ugyanakkor számon tartja még Szeberényi Gusztáv békéscsabai protestáns lelkészt is. Szinnyei József: id. mű, 13. köt. Budapest, 1909. 486^190. 148 Szekrényessy besúgó tevékenységére nézve lásd még: Tábori Kornél. Titkosrendőrség és kamarilla. Akták-adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból. Bevezetőjét írta: Marczali Henrik. Budapest 1921. 260-264. 149 Várady neve nem szerepel a minisztérium levelezőinek központi nyilvántartásában. Alkalmazásáról a következő gyűjtőakta árulkodik: HHStA, IB, BM 7343/1861. Vö. Szinnyei József, id. mű 14. köt. Budapest, 1914. 842-843.; Magyarok és a Risorgimento. Acs Tivadar-. A magyar légionisták életrajzgyűjteménye. Budapest, 1961. 138.; Lukács Lajos: Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei 1860-1867. Budapest, 1986. 69, 79. 150 Vö. Wass Sámuel, gróf (1814-1879) 1848-ban képviselő, főispán, 1858-ig emigrációban él, ekkor hazatér. Szinnyei József: id. mű, 14. köt. Budapest, 1914. 1439-1443.; Deák Farkas: Gr. Wass Samu emlékezete. Budapest, 1880. 151 Zerffy és az osztrák titkos rendőrség kapcsolatáról részletesen lásd: Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe, 1820-1892. Budapest, 1985.
