Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727

szintén nem sikerült további információkat szereznünk, ő az 1862-1863. évi utolsó negyedévben tűnik fel az elszámolásban, s egészen 1866 tavaszáig egy negyedév kivételével mindegyikben szerepel. Mindkettejük számára havonta fi­zettek, mégpedig honorárium mellett költségtérítést is, hiszen az általuk ka­pott összegek túlnyomó része krajcáros tételeket is tartalmaz. Rajtuk kívül az 1863. február-április közötti elszámolási időszakban jele­nik meg az elszámolásokban egy harmadik állandóan alkalmazott, de anonim személy, akit nem neveznek meg, hanem átvételi elismervényét lepecsételt bo­rítékban mellékelik. Havonta 100 Ft-ot utaltak ki számára egészen 1865. har­madik negyedévéig (kivéve az 1863-1864. évi harmadik negyedévet, amikor két alkalommal összesen 800 Ft-ot kapott), azután eltűnik a kimutatásokból. El­képzelhető, hogy a nagyon gondosan fedezett személy Asbóth Lajos lehetett, akiről még szót ejtünk, hiszen a kiemelt bánásmód és az 1864. május-július kö­zött kapott kiugróan magas összeg arra vall, hogy a Beniczky-Nedeczky szer­vezkedés felszámolása kapcsán teljesített jó szolgálatokat az informátor. Egy alkalommal, az 1862. május-júliusi elszámolási időszakban szerepel az elszámolásban „egy magasabb állású egyén" 200 Ft-tal, akiről a kísérőlevél­ben kiderül, hogy Papp-Szilágyi József, aki román sajtóügyekben igyekezett in­formációkat szerezni. Papp-Szilágyi román görög-katolikus lelkészként és isko­lai tanácsosként már 1850 nyarán kapcsolatba lépett Alexander Bach belügy­miniszterrel, s az ortodox románok felekezeti és politikai „machinációira" hívta fel a figyelmét.8 4 Már mint nagyváradi görög-katolikus kanonokot és iskolai ta­nácsost 1861 áprilisában királyi tanácsossá nevezték ki.8 5 1862 végétől nagyvá­radi görög-katolikus püspök. Várady Gábor így jellemzi őt egyik országgyűlési felsőházi beszéde kapcsán: „...bár előre engedelmet kért, hogy nem birja tökéle­tesen a magyar nyelvet, ezzel fényes ellentétben állott jól magyarul és szép nyelven tartott előadása. Külseje férfias, fekete nagy haja és szakála növeli az arcz komolyságát, míg e sötét képnek a kellemes hang szelídebb szint kölcsö­nöz."8 6 Úgy tűnik tehát, sikerült Papp-Szilágyinak titokban tartania a neo­abszolutista időszak kormányzatához fűződő alkalmi bizalmas kapcsolatait. Nem véletlen, hogy Pálffy Mór éppen a Beniczky-Nedeczky szervezkedés felszámolásának időszakában, azaz az 1864. január-április közötti negyedév­ben szerepeltette a legtöbb személyt, tíz főt elszámolásában, legtöbbjüket (7 fő, névsorukat a függelékben közöljük) azonban csak ezen egy alkalommal. Az elő­zőekben említett, „szigorúan védett", anonim személy mellett ebben a negyed­évben feltűnik egy másik meg nem nevezett személy is mint „fontos államrend­őrségi ügyekben több vizsgálódásra" alkalmazott személy" egyszeri 200 Ft-ot kifizetéssel. Mi a helyzet a pest-budai rendőrigazgatóság bizalmiaival? Az ő kilétük felfedését illetően a legnehezebb a dolgunk, mivel Worafka 1860-1861 óta külö-84 Szilágyi-Papp József levele Bachhoz, Nagyvárad, 1850. jún. 22. (német nyelvű) Österreichi­sches Staatsarchiv, Allgemeines Vervaltungsarchiv (AVA), Nachlass Bach, Kt. 8. 85 Sürgöny, 1. évf. 78. sz. 1861. ápr. 5. 86 Várady Gábor országgyűlési levelei 1865-1868. Kiadta Szilágyi István. 1. köt. Pest, 1871. 92-93.

Next

/
Thumbnails
Contents