Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
rendőrigazgató leginkább csak saját székvárosában tudott jól működő hálózatot a maga mögött, de a hozzá tartozó vidék „lefedése" már nehezebb feladatnak bizonyult. A pesti rendőrfőnök hálózata sem volt „mobil", 1861 októberében például, amikor a nagykanizsai kerületi pénzügyigazgató jelentette, hogy a dunai gőzhajókon állítólag lőszer- és fegyverkészletek érkeznek az országba, Károlyi László, a helytartótanács akkori helyettes elnöke Forgáchot kéri, Bécsben intézkedjék, azaz értesítse a rendőrminisztériumot, mivel „...ily ügyekbeni eljárásra alkalmas, teljes bizalmat érdemlő közegek" nem állanak rendelkezésére.7 6 S látjuk, 1866-ra sem sikerül földrajzilag teljesen behálózni az informátorokkal az ország területét. Worafka, úgy tűnik, nagy átszervezést 1866 tavaszán nem tervezett, az átmeneti időszakban számított a korábbi rendőrigazgatókra az új rendőrbiztosságok vezetőiként, ahogy tapasztalataikra is az ügynökhálózat működtetésében. Egyelőre csak megjelölte a kimutatások alapján, kit tart elbocsáthatónak, s kit tovább alkalmazandónak az ügynökök közül, s a korábbi ügymenet folytatására utasította a volt rendőrigazgatókat, folyósította a következő negyedévre járó összegeket, kérte viszont az eredeti ügynökjelentések neki való bemutatását is.7 7 1867. február 22-én a február 7-én kinevezett új osztrák miniszterelnök, Friedrich Ferdinand Beust báró utasítja Worafkát, hogy tegyék meg az előkészületeket az ügynökhálózat felszámolására, hiszen a folyamatban levő ügyeket át kell adni a megalakult magyar minisztériumnak, személy szerint Wenckheim Béla báró belügyminiszternek, s várható, hogy a korábbi rendőrigazgatóságot, illetve rendőrbiztosságokat felszámolják. Az ügynökök jórészét sorsukra kell, hogy hagyják, de a leghasználhatóbbakat levelezőként átvenné a bécsi rendőrminisztérium. Ezért részletes jelentést kérnek a rendőrigazgatótól, illetve a rendőrbiztosoktól arról, foglalkoztatott informátoraik közül kit ajánlanak a minisztérium figyelmébe, azok vállalnák-e a bizalmas levelezői feladatot, s ha igen, milyen feltételekkel. Ennek köszönhetjük a rendelkezésre álló újabb összeírást.78 Ebből nyomon követhető, hogy az eltelt közel egy év alatt milyen változások történtek, ezt. részletesen feltüntetjük a függelékben közölt névsorban. A soproni rendőrbiztosság jelentése sajnos hiányzik, a csatolt iratok között található viszont Thobias Uiberall német nyelvű levele, melyben az vállalkozik a Zala, Somogy, Sopron és Vas megyékre kiterjedő bizalmas levelezői feladatra, legalább évi 600 Ft fizetés mellett. Az aktára ceruzával rávezették a levélíró nevét: „Ludwig v. Horváth", azaz Horváth Lajos. O tehát még biztosan alkalmazásban állt 1867 tavaszán.79 A nagyváradi rendőrbiztosság jelentéséről szintén nem tesz említést Worafka összefoglalójában. '6 Károlyi László jelentése Forgách Antalhoz, Buda, 1861. okt. 13., Forgách levélfogalmazványa Mecséiyhez, Bécs, 1861. okt. 15. (német nyelvű) MOL D 185 1861:721. 77 Worafka jelentése Belcredihez, Pest, 1866. máj. 20. (német nyelvű). „Organisirung des Confidentenwesens in den ungar. Siebenb. Croat. Ländern." HHStA, IB, BM 1982/1866. '8 Beust levélfogalmazványa Worafkához, Bécs, 1867. febr. 22., Worafka jelentése Beusthoz, Pest, 1867. ápr. 17. (német nyelvűek) HHStA, IB, BM 1230/1867. '9 Thobias Uiberall levele ismeretlen személyhez, keltezés nélkül (német nyelvű) HHStA, IB, BM 1230/1867.
