Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
sor, az a legcélszerűbb, hogy azokat a személyeket, akik alkalmazása nem igényel napi irányítást, a pest-budai rendőrigazgató vegye át. Ezért részletes jelentést kér tőlük a konfldensekről, honoráriumaikról, annak megjelölésével, alkalmasak lennének-e közvetlen napi irányítás nélkül is ellátni feladatukat. Worafkát is értesítette minderről.7 0 Erre válaszként valamennyi érintett volt rendőrigazgató elküldte jelentését, melyet aztán Belcredi április 29-én továbbított Worafkához, személyesen általa felbontandó levélben. Worafka gyakorlatilag teljesen szabad kezet kapott annak eldöntésében, hogyan építi fel a magyarországi konfidenshálózatot, kit „vesz át" közvetlen levelezői minőségben a saját közvetlen irányítása alá, kik további alkalmazását hagyja jóvá a megalakítandó rendőrbiztosságok által, s milyen feltételekkel. Altalános elvként Belcredi csak annyit közöl, hogy mindenekelőtt a használhatóság és a megbízhatóság legyen a fő szempont, a múltbeli érdemek csak másodlagosak lehetnek. Lehetőleg az egész országot lefedő hálózatot kellett Worafkának kialakítania, tekintettel a különböző nemzetiségekre és felekezetekre is. Debrecen vidékén például új konfidensek alkalmazását is elképzelhetőnek tartotta Belcredi - persze a szem előtt tartandó lehető legnagyobb takarékosság mellett. Arról is dönthetett Worafka, hogy a konfidensek közül kit kíván a helytartótanács elnökségének szeme elől — ahogy erről már szó esett — „eltüntetni" azzal, hogy honoráriumát nem a helytartótanács elnökségén keresztül, hanem közvetlenül a rendőrminisztériumtól igényli, Belcredi pusztán azt kérte, hogy csak a körülmények egyedi mérlegelése alapján kerüljön erre sor. A rendőrbiztosságok vezetői ezentúl Worafkán keresztül kapták bizalmi pénzeiket. Worafka kötelességévé tette Belcredi, hogy az ügynökrendszer újjászervezéséről majd értesítse Sennyey tárnokmestert.7 1 A jelentésekből összeállítható konfldensnévsorokat a függelékben közöljük. Látható abból, hogy az egyes rendőrigazgatók igen különböző számú informátort alkalmaztak, de a számok egészen biztosan jóval alacsonyabbak, mint amit várnánk. Összesen 46 fő szerepel a listán (soproni rendőrigazgatóság: 5 fő, nagyváradi rendőrigazgatóság: 4 fő, kassai rendőrigazgatóság: 12 fő, temesvári rendőrigazgatóság: 4 fő, pozsonyi rendőrigazgatóság: 13 fő, aradi rendőrbiztosság: 4 fő, debreceni rendőrbiztosság: 1 megnevezett, 3 anonim személy). Abban azonban megegyeznek a rendőrigazgatók, hogy előszeretettel hagyatkoztak — s ez különösen jellemző volt Podolsky pozsonyi, s kisebb mértékben Marx kassai rendőrigazgatóra — a pénzügyigazgatásban dolgozó állami tisztviselőkre (érthető ez, ha számba vesszük, hogy az októberi diploma kibocsátása után a rendőrségi szervezet mellett a pénzügyigazgatóságok, adóhivatalok hálózata maradt továbbra is változatlan, a bécsi pénzügyminisztérium közvetlen irányítása alatt működtek, a magyarországi politikai-közigazgatási szervezettől függetlenül). 22 fő Volt közülük aktív hivatalnok (köztük 16 fő a pénzügyigazgatásban), de további 10 fő rendelkezett korábban valamilyen hivatali poszttal. Honoráriumuk nem mondható túlságosan nagyvonalúnak (a pesti rendőrigazgató ennél sokkal /0 Belcredi levélfogalmazványa a pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi rendőrigazgatókhoz, Bécs, 1866. márc. 29. (német nyelvű) HHStA, IB, BM 1982/1866. 71 Belcredi levélfogalmazványa Worafkához, Bécs, 1866. ápr. 29. (német nyelvű) „Organisirung des Confidentenwesens in den ungar. Siebenb. Croat. Ländern." HHStA, IB, BM 1982/1866.
