Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
szélye miatt nem mertek, és anyagi lehetőségeik korlátai miatt talán nem is tudtak beküldeni. Azokban a napokban, amikor az első három szám példányai végre eljutottak a terjesztőhöz, Szilágyi egy megbízottja Pestre érkezett. Noha már február 5-én a városban tartózkodott, csak négy nappal később tudott találkozni a terjesztéssel megbízott személlyel, akinek nevét a Szilágyinak küldöttjelentésében nem írta le. A pesti terjesztő egyértelművé tette, hogy a rendőrségtől való félelme miatt nem szívesen érintkezik a külföldről érkezett küldönccel. Utóbbi el akart kérni tőle harminc példányt a „Negyvenkilencz"-ből, de először azt a választ kapta, hogy már nem maradt belőle, utána viszont azt, hogy a lapot vidéken tartja. Szilágyi küldönce nemcsak elzárkózó magatartása és ellentmondásos, óvatoskodó viselkedése miatt kárhoztatta a pesti terjesztőt jelentésében, hanem azért is, mert tapasztalata szerint „a közönségben" igen kevesen tudtak a „Negyvenkilencz" létezéséről.12 5 Valószínű, hogy a „Negyvenkilencz" magyarországi példányainak csak egy része jutott el az olvasókhoz. Szilágyi egy február 18-án Pesten kelt tudósításból megtudta, hogy a terjesztésben részt vevő embereiket letartóztatták.12 6 Valóban hihetőnek tűnik, hogy a rendőrminisztérium Sennyey február 12-i jelentése után parancsot adott az elfogatásokra. Ez nyilvánvalóan meggátolta a lap további terjesztését. Azt azonban, hogy a „Negyvenkilencz" legalább egy szűkebb körben célhoz ért, nemcsak Sennyey jelentése igazolja, hanem alátámasztja egy Kovács Lipót nevű volt honvédtiszt Kossuthnak írt levele is. Kovács 1867 áprilisában Szicíliába kísérte feleségét, és útközben megszállt Milánóban, ahonnan levelet intézett a volt kormányzóhoz. Ebben megemlítette, hogy a „Negyvenkilencz" február-márciusi száma még nem jelent meg. Egyúttal felvetette, hogy a lapot gyakrabban és nagyobb példányszámban kellene kiadni.12 7 A Kovács által hiányolt február-márciusi, 4-5. szám szerkesztése január végén vette kezdetét, amikor Szilágyi elküldte „Az osztrák absolutizmus legújabb formája" címet viselő cikkének kéziratát Kossuthnak.12 8 A volt kormányzó azonban egyre kevésbé látta értelmét a folytatásnak. Elkeserítették a „Negyven-1867 áprilisától megjelenő szélsőbaloldali lapnak, a „Magyar Újságnak" a példányszáma a szerkesztő, Böszörményi László 1868. februári elítélése előtt elérte a kétezret. (A magyar sajtó története II/2. i. m. 117.) 125 MOL R 90. 4835. Levél Pestről, 1867. febr. 23. Lásd még: 121. lábjegyzet. 126 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1867. febr. 22. A Pestről jött üzenetben ez állt: „Embereink el vannak fogva." Szilágyi valószínűnek tartotta, hogy az elfogatások „az alsóbb rétegekben", a lap terjesztői között történtek. 127 MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helfy, 1867. ápr. 26. Kossuth beszámolt Helfynek Kovács leveléről. A „Negyvenkilencz"-nek tudomásunk szerint eddig egyetlen, bizonyítottan külföldről becsempészett példánya sem került elő. Az Országos Széchényi Könyvtár 1967-ben a Kossuth-gyűjteményben található példányokról készíttetett másolatot, valószínűleg Tardy Lajos cikke nyomán. (Tardy L.: Kossuth folyóirata i. m. 254-255.) Az OSZK-nak azonban már 1967 előtt is birtokában volt a lap 4-5. számának egy példánya, amelyre Dezsényi Béla hivatkozott (Dezsényi B.: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága i. m. 351.), és amelynek eredete még tisztázásra vár. Busa Margit a „Negyvenkilencz" lelőhelyeként az OSZK-t tünteti fel, és megjegyzi, hogy minden szám fényképmásolat. (Magyar sajtóbibliográfia 1850-1867. Szerk. Busa Margit. Bp. 1996.) A külföldről becsempészett példányok feltűnő hiánya - amire Pajkossy Gábor hívta fel elsőként a figyelmet („Nemzeti újjászületés" i. m. 182.) - megerősíti a terjesztés akadozásával kapcsolatos feltételezéseket. 128 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1867. jan. 31.
