Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63

pedig külön tanszék foglakozzék a Nemzetek Szövetsége működésével.6 E ja­vaslat is hozzájárult a CICI adatgyűjtő munkájának beindításához, valamint ahhoz, hogy a népszövetségi tagállamokban a világszervezet munkáját ismerte­tő, illetve népszerűsítő könyvek jelentek meg.7 Az 1910-ben megalakult Carnegie Alapítvány párizsi fiókja tájékoztató je­lentéseket íratott arról, vajon a háborúban részt vevő államok irodalmi, földraj­zi és történelmi tananyagai veszélyt jelentenek-e a békére. Az Alapítvány ezen kívül anyagilag is segítette az ún. tankönyvegyeztető konferenciákat - főként amerikai-kanadai viszonylatban.8 A Nevelésügyi Társaságok Világszövetsége a pedagógiai pacifizmus gon­dolatát tűzte zászlajára, s ennek terjesztésére kétévente kongresszusokat ren­dezett - felváltva Európában, Ázsiában, illetve Amerikában. A Világszövetség 1923. évi San Franciscó-i világkongresszusán hirdették meg a pedagógiai pacifiz­mus gondolatát. A San Franciscó-i kongresszuson a német származású amerikai vállalkozó, Raphael Herman 25 ezer dollárt ajánlott fel egy olyan terv elkészítésé­re, amely a világbékét szolgálja. Az 1925. évi edinburghi kongresszuson ismertet­ték a pályázat győztesének, David Starr Jordan nyugalmazott amerikai egyete­mi tanárnak a tervezetét. Az ún. Jordan-terv a militaristák mellett a pedagógu­sokat tekintette a leginkább felelősnek a háborús mentalitás kialakulásáért. Jordan ostorozta a történészeket is, akik, úgymond, saját vezető eszméik hatá­sa alatt írják meg saját koruk történelmét. A Jordan-terv főbb gondolatait Kundt Ernő — a világkongresszus magyar kiküldöttje — ekképp foglalta össze: „A történelem ne legyen hosszú vérfürdők története, hanem az ember biográfi­ája, mely megmutatja, miként törtük össze fokozatosan azokat az erkölcsi bilin­cseket, amelyek az emberiséget haladásában gátolták. [...] Bizottság küldendő ki tehát, mely szerte a világon tanulmányozza a történelem tanításának módját és célját, valamint a történelmi kézikönyveket is."9 Magyarország bekapcsolódása a nemzetközi tankönyvrevíziós mozgalomba Magyarországon ugyancsak számos tudományos és tanügyi szervezet, va­lamint kiváló tudósok és szakemberek foglalkoztak a „tankönyv-méregtelení­tés" kérdésével. A szervezetek között fellelhetjük a CICI Magyar Nemzeti Bi­zottságát, a Magyar Külügyi Társaságot, a Magyar Paedagogiai Társaságot és annak Külföldi Tankönyvügyi Bizottságát, valamint a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium által alapított Tankönyvügyi Bizottságot. A Magyar Tudományos Akadémia keretei között kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Bizottság 1923-ban. Ebben, valamint a CISH kongresszusai-6 Olay: A tankönyvek nemzetközi revíziója. I. m. 905-907. 7 Magyar vonatkozásban 1. Faluhelyi Ferenc: A Nemzetek Szövetsége célja és szervezete. Genf, Nemzetek Szövetsége, 1931. 8 F. Dárdai: i. m. 18. 9 Ugyanakkor Kundt úgy vélte, a politikai realitások nem kedveznek a pedagógiai pacifizmus programjának, hiszen bajosan lehet a világbékét a katedráról hirdetni, amikor Magyarország a tria­noni béke igazságtalansága következtében olyan lelki, társadalmi és gazdasági helyzetbe került, amely teljes egészében ellenkezik a világbéke eszméjével. Kundt Ernő: A Nevelésügyi Társaságok Vi­lágszövetségének kongresszusa Edinburghban. Magyar Paedagogia, 1925. 7-10. sz. 99.

Next

/
Thumbnails
Contents